Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
A Búza téri vásárcsarnok tervei és megvalósulása (1922-1926)
ros által eladni szándékolt területrész (569 négyszögöl) ennek töredék része, tehát városi közvagyon elherdálásáról szó sem eshet. A tervezett bérházcsoport kialakítja a Zsolcai kapu belváros felé eső végszakaszának az arculatát, s illeszkedik az észak—déli irányban megépíteni tervezett vásárcsarnokhoz, amelynek déli főbejárata — az épület funkciójából következően — nem lehet reprezentatív. Tehát látvány szempontjából is helyes, ha a vásárcsarnok déli homlokzata „takarásba” kerül. A bérháztömb északi homlokzatával, annak földszintjén kiképzett üzlethelyiségével hatékonyan csaüakozik és bővíti a Búza teret, hiszen a város eltökélt szándéka, hogy butykás, vagy nyílt színi árusítást nem fog engedélyezni. Árusítás csak a vásárcsarnokban és a bérháztömb Búza térre néző részén képzelhető el, a tér több részét a város parkosítani kívánja.““' Ez az érvrendszer is igaz, de az sem vethető el, amelyet nem eredménytelenül képviselt az „ellenoldal”. (Sőt, ha abból indulunk ki, hogy a sajtó folyamatos tájékoztatása és támogatása ellenére sem valósult meg az építkezés, azt a „park-barátok” győzelmeként dokumentálhatjuk.) A nyilvánosságra került belügyminiszteri felterjesztés a következőket tartalmazza: „köztudomású, hogy Miskolc város területén alig van a belterületen beépítetlen hely. Egyes kisebb terek léteznek ugyan, de oly korlátolt terjedelműek, hogy figyelembe alig vehetők és semmire fel nem használhatók. Egyedüli kivételt képez a Búza tér, amelynek olyan a terjedelme, hogy úgy hétköznapokon, mint heti-, havi- és országos vásárokon itt bonyolíttatik le az élelmiszerek, takarmány, és egyéb közszükségleti cikkek adásvétele. Ez a tér már fekvésénél is erre van rendelve, mert a vasút felől könnyen megközelíthető a várostól pedig oda gyalogszerrel, kocsival és villamossal vezet a közlekedés. A Búza térnek elején, mely a vasútra vivő vonalra esik, állandóan folyik a gyümölcsárusítás, mellette egyes árubódékban közszükségleti cikkek kaphatók, valamivel beljebb a vidékiek által beszállított zöldségfélék, szemestermények és takarmányneműek árusíttatnak, az északi részen állnak a kisebb igényű közönség szórakoztatására szolgáló mutatvány-bódék és sátrak, nyugat felé áll a görög katolikus templom impozáns épülete. Mindezeket az a tervbe vett építkezés, amelynek céljára a telek átengedése kéretett, teljesen elvonná azt a szem elől. De nemcsak a szem elől vonná el, hanem teljesen elvágná a közlekedést az útvonalról, az utcáról a térre, úgy, hogy aki valamely közszükségleti cikket akarna vásárolni, csak kerülővel juthatna a térnek belső ™ B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 1887/1923. 157
