Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
A piac, a vásár, mint a vendéglátás és szórakozás, az információcsere színtere. (Miskolci különlegességek, legendák, históriák)
ta.”163 1788-ban, egy férj—feleség perlekedés során a feleség alábbi mondását jegyezték fel: „...Városunk nagy részével meg bizonyítom, hogy én éjjel nappal a Piaczra való sütéstől, vásárokra való járásoktul hidegben melegben soha meg nem szűntem, úgy én inkább férjemet tartottam.”164 1790-ben Miskolcon, Diósgyőrben és Arnóton állomásozó nagyobb számú katonaságnak kellett volna kenyeret sütni. Ezért a város tisztviselői felkerestek „két elő kelő Miskolczi sütő Asszonyokat”, Vincze Mi- hálynét és Berekházi Jánosnét, hogy a kért mennyiséget a katonák számára süssék meg.16 A piacozó, távolabbi vásárokra is eljáró, de főleg a közveüen, helyi igényeket kielégítő sütőasszonyokkal nemcsak a XVIIL, hanem a XIX. században is folyamatosan találkozunk. Az 1749-ben megalakult céh kalács-, perec-, zsemle- és kenyérkészítő mestereire viszont nem találunk adatokat. Hosszú évüzedek telnek el, amikor 10 mesterség képviselőit összefogva megalakul a miskolci zsidó céh. 1836-ban közöttük találkozunk a pékmesterség képviselőivel.166 1855-ben a mesterség képviselői nem céhet, hanem egyletet alapítottak. A Miskolci Pék Egylet iratait, pecsétnyomóját és céhbehívó tábláját a Herman Ottó Múzeum őrzi. Az egylet jegyzőkönyve számos fontos adatot tartalmaz, így rögzítik, hogy „a megszabott egyleti feltételek mellett egyleti tagok leszünk, ’s mint ilyenek Egyletet alakítva a’ Czéhekre nézve fennálló rendelkezéseknek magunkat alávetjük, mit ezennel saját kezű aláírásunkkal is erősítünk.”167 Összesen 18 miskolci mesterről van szó, de a megjegyzés rovatban szerepel, hogy hárman már nem élnek, öten pedig elköltöztek Miskolcról. A XIX. század közepén tehát tíz mesterrel számolhatunk a településen. Az alakuláskor fogadták el az egylet pecsétjét, amely kör alakú, sárgarézből készült, s felirata: „A Miskolczi Pék Egylet Pecsétje, 1855”. A pecsét közepén két oroszlán két kifli között perecet tart. Az oroszlánok egyik lábukkal kuglóf formára, másikkal gyúrófára támaszkodnak. Az egylet behívó táblája hasonlóan sárgarézből készült, könyv formájú, s felirata: Miskolczi Péktársulat Táblája. A felirat fölött két ágaskodó oroszlán hasonlóan perecet és kiflit tart.168 '« B.-A.-Z. m. I.t. 1501/a. XIII. 355. 164 B.-A.-Z. m. I.t. 1501. IX. 668. 165 B.-A.-Z. m. I.t. 501/a. 2401/1790. 166 Szcndrei J. 1911. IV. k. 710. p. 167 HÓM HTD. I. 76. 19.1. I“ I IOM TUD. 53.750.1. Bodó S. 1968. 171-211. pp. 115
