Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A Búza tér kialakulása, vásári rendszabályok, az első vásárcsarnok

A Reviczky-magtárból kifejlődő ipari „terménycsarnok”

A Búza tér kialakulásához, fejlődésének történetéhez csak a XIX. század utolsó harmadában társult egy nagy befogadóképességű vásárcsarnok. Ez a századfordulóra — a város növekvő létszámához viszonyítva — kevésnek, szűknek bizonyult, s 1926-ot megelőzően számos, a helyszínre és a külső megjelenésre vonatkozó ötlet, elképzelés fogalmazódott meg. A XX. század egy-egy település élelmezésére és napi friss áruval történő ellátására más megoldásokat keresett és talált, mint az azt megelőző századok. így a friss áruk piaca a főutca volt, a kenyérgabonáé és takarmányoké a XVIII. század végétől a Búza tér. A Búza tér elnevezéssel, majd a város térképén történő jelölésével szinte egyidős a granárium megnevezés használata. A magtár a búzavásárhoz kötődött, s ebből mint nyári- őszi tárolóhelyből és raktárból nőtt ki egy „intézmény”. Gróf Reviczky Ádámot 1828-ban iktatták be Borsod vármegye főispáni székébe, s ezt a funkciót 1848-ig be is töltötte. A komoly nyugat-európai ismeretekkel és kapcsolatokkal rendelkező főúr érdemi emléket hagyott maga után megyénkben is. 1830-ban kezdeményezője és megteremtője volt az ún. Re- viczky-magtárnak, amely később segélypénztári funkciót kapott.14' A magtár lényege valóban a kenyér- és vetőgabona tárolása volt, amelyből a szűkölködők, az arra rászorulók kamat ellenében kölcsönözhettek. A kölcsönt és kamatját szintén gabonában kellett visszafizetni. A magtár az 1847. évi éhínség idején emberek százai életét mentette meg Miskolcon. Feljegyezték, hogy ekkor a magtárban lévő gabonakészletből 881 köböl gabonát, 846 köböl zabot és 348 köböl árpát osztottak szét, amely kb. 2000 mázsának felel meg.* 148

A Reviczky -magtár 1883-ban Miskolczi Terménycsarnokká alakult.149 A közélelmezés gondjai aztán folyamatosan létrehívták — hitelintézeti támogatással - a közraktárakat. A Gömöri pályaudvaron így kezdte meg működését 1892-ben egy 500 vagonos termény- és áruraktár. A korabeli leírások szerint a következő évben, 1893-ban új, 160 vagonos tárházat nyitottak. 1893-ban ezekben a magtárakban és raktárakban 110 458 mázsa terményt (búza, rozs, árpa, zab, tengeri, bab, liszt és gyapjú) raktároztak. Az adatok kiegészítéseként megjegyzik, hogy „gazdáink - mindig SzendreiJ. 1911. IV. k. 220-221. 231. 794-795. pp.

148 Bogdán I. 1987. 96—98. pp. S'/cgôh A. 2000. 413—414. pp.

149 SzcndrciJ. 1911. IV. k. 795. p.

109