Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A Búza tér kialakulása, vásári rendszabályok, az első vásárcsarnok

vá, relatíve tetszetőssé lett egyetlen ékességünk (ti. a főutca) téve.”13” Természetesen nehéz volt megszokni az árusoknak a főutcai és a villamossínek melletti tilalmat, úgyhogy visszaköltözéssel és perlekedéssel, újbóli kitiltással és szabályozásokkal még évek múlva is találkozunk.

A Búza térről a XX. század első évtizedében gyakorta jelentek meg írások, de ezzel egyidőben megfogalmazódott egy újabb vásárcsarnok építésének igénye, szükségessége is. 1907-ben olvassuk azt a híradást, amely szerint a Búza tér, „a város legszebb tere, de elvadultságában riasztó a külseje. A főmérnök ezért zöld juharral akarja most befásíttatni. Minden 10 méter távolságra ültetnek egy fát, ami szebbé teszi a teret, másrészt árnyékot nyújt a piacozó vásározóknak.”138 139 1908—1910 között a sajtó jóvoltából felerősödött az a hang, amely szerint a történeti gabonapiac „Miskolcz egyedüli, s figyelmet érdemlő nagy tere”. A Búza tér és a Tetemvár, s persze a két tér közötti terület a XIX. századi állapotához képest lényegesen megváltozott, „de ez még a haladás első lépését sem jelenti — írja az Ellenzék tudósítója 1908-ban. Ott díszeleg a füstös, ütött- kopott, dűledező Laczikonyha, a hatalmas raktár, a látványos bódék stb. melyek a bejövő idegenre mindent, csak éppen nem kellemes benyomást gyakorolnak... A széna és búzavásár, valamint a látványos bódék kitelepítése nem áldozatba, hanem csak jóakaratába kerül a városnak.”14'1 A két vásárteret elsőként a görög katolikus templom alapkőletétele (1910. május 22.), majd 1911. szeptember 15-én a címünnepen, Nagyboldogasz- szony napján történt felszentelése „szakította el” egymástól. Csaknem minden várostörténeti feldolgozásban szerepel az a képes levelezőlap, amely 1912-ben ábrázolja a templomot és környékét. A még utcává nem szerveződött földszintes lakóházak és gazdasági épületek közül meghatározó építészeti alkotásként tör a magasba, és a tetemvári pincesorok felé a Hricz József építette templom (tervezője Gattner János volt). A templom előtti téren és a házak között szekerek, szekerekről áruló emberek láthatók. A kép nem terménypiacról tanúskodik, a kép és a piaci szabályok szerint ez a térség az apró jószágok piaca volt.141 A templom „beleért” környezetébe, s egyre inkább a tér egyensúlya miatt is megfogalmazódott a Zsolcai kapu oldalán a meglévő mellett, vagy annak a helyén egy új, modern vásárcsarnok megépítésének igénye.

138 Borsodmcgyei Lapok, 1900. augusztus 3.

139 Ellenzék, 1907. VI. évf. aug. 6. 90. sz.

140 Ellenzék, 1908. VII. évf. fcbr. 27. 23. sz.

141 Dobrossy I. 1994. 161-162. pp.

106