Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 2. A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1897. évi szakvéleménye

lyezve a Népligetbe vivő útul szolgálhat az újonnan épülő város számára.

Sajátságos, hogy Miskolc mai úthálózatában teret alig találunk, hogy mily módon tanácsoljuk átalakítani és rendezni ez irányban a mai úthálózatot, azt a tervben megjelöltük.

Nem mulaszthatjuk el tervünkben a Szinva- patak medrének szabályozására is kiterjeszkedni; igen melegen ajánljuk, hogy a patak szabaddá tétessék, úgy hogy mindkét partján részint kocsi- utak, vagy sétautak létesüljenek - egyes helyeken parkok és sétahelyek beillesztésével, mind annak dacára a költségesebb átalakítások mellőzésével. Erre nézve elfogadjuk az emlékirat javaslatait: függőleges falak közt a rendes vizet levezető szőkébb kövezett folyókával, de fönn a két parton 10-12 méter széles úttal, illetőleg befásított sétahelyekkel.

A város sajátos baját képező sikátorok kiküszöbölése tekintetében teljesen csatlakozunk az emlékirat szerzői által javasolt kitelepítés eszméjéhez.

Ez alkalomkor nem bocsátkozhatunk bővebb részletezésbe; most eszméinkkel inkább csak a város rendezését kezükbe vevő tervező mérnökök figyelmét kívántuk az általánosabb, magasabb szintről vizsgálandó dolgokra irányozni, nem pedig teljes, részletes tervet adni, ami nem is lehet föfeladatunk. Mert ilyet csakis hosszabb munka után, az előreláthatóan szükségesnek mutatkozó

50