Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

I. Fejezet - 2. Két építésügyi eljárás a 18. és 19.század végéről - 2.1. A Kazinczy utca megnyitása

antumos, vagy taxás fundusokon található" minden épületet megvizsgáltak, felértékeltek.

A továbbiakban részletesen leírták az egyes kisajátításra kerülő ingatlanok értékesítését. Az iratok közük az új utca kövezésének költségjegyzékét. Ez összesen 3 359 Ft 30 kr-t tesz ki és megtudjuk az új utca nagyságát: ez összesen 1 288 négyszögöl.

A becslés 1792-ben történt, a következő évben, 1793. október 7-én Borsod megye felterjeszti a nádorhoz és a Helytartótanácshoz az új híd tervrajzát. A felterjesztés világos okfejtése szerint ez az útrész főleg a Forgó hídtól kezdve szorul közlekedési reformra. Az eddig használatos hidakat hol a Pece áradása, hol a jégzajlás tette bizonytalanná. Ezért vált szükségessé a térképen megtervezett új országútrész, egy új utca törése és egy új állandó s megbízható híd építése: „Ennek megvalósításával sok minden eddigi nehézség megjavul, vagy eltűnik." Az új utcatörés nagy anyagi áldozatot követel (telkeket kell kicserélni, házakat lebontani, kártalanítani), de „megéri a diósgyőri uradalomnak, a Kamarának és Miskolcz városának egyaránt." Kérik a tervek jóváhagyását.

A budai Landes Bau Direktion jóváhagyólag küldi tovább a miskolci terveket. A Helytartótanács 1794. október 19-én hagyja jóvá a terveket, az új híd 1 059 Ft 32 kr-t kitevő költségét és az utca kikövezéséhez szükséges 3 359 Ft 30 kr-nyi költ16