Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 5. A tervezett megoldások értékelése

A költségvetést szintén Szűcs Sándor városi mérnök írta alá, 1900. július 11-én.

A mérnöki hivatal előbbiekben idézett jelentését noha bemutattuk, a tanulmányunknak nem volt célja a további évtizedek városfejlesztési tevékenységét is tárgyalni. Azt azonban sajnálattal állapítottuk meg, hogy a műszakilag alaposan előkészített utcanyitásokból a század első felében mindössze a Soltész Nagy Kálmán utca nyílt meg. A Széchenyi utca meghosszabbításának 1945. év előtti munkálatai lényegében az 1950-1952. években nyertek befejezést.

Az „audiatur et altera pars" jeles közmondást követve a tanulmány időhatárát egy 1906. május 11-én keltezett jelentés bemutatásával is kibővítettük. Ennek, az 1907-ből származó publicisztikai írással való egybevetése arról tanúskodik, hogy a hajdani szerző a cikke írásakor az adatok helyett inkább az érzelmeire hagyatkozott.

„A város által utczaszabályozási és szépészeti czélból kisajátított vagy magánúton megvásárolt ingatlanok" jegyzékét, a tulajdonosok neveinek mellőzésével, idézzük:

„Széchenyi u. 62. sz. ház Belegrád u. 1. sz. malom Széchenyi u. 3. sz. ház Hunyad u. 3. sz. telekből Tavasz u. 11. sz. ház Újvilág u. 21. sz. ház Szent István u. 1. sz. telek

60,000- korona 74,000.- korona 33,226,36 korona 18,232 - korona 13,000 - korona 37,357.- korona 2,400.- korona

110