Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 5. A tervezett megoldások értékelése

Nem tartjuk irreálisnak a kor akkori véleményét, hogy a város távlati fejlődésére a Sajón túli területre gondoltak. Az akkori viszonyok ezt reálisabbá tették, mint az 1945 óta időnként felmerülő vélemények és napjaink adottságai.

Mindezek után idézünk egy kortársi véleményt is,16 mely arra is utal, hogy az eltelt évtizedek alatt nemigen változott meg egyes fórumoknak a városrendezői munkáról alkotott véleménye és bírálati hangneme.

„Évek hosszú során át vajúdik már a városrendezés nagyfontosságú ügye s ma már úgy látszik, valahogy nagy nehezen megszületik.

Könyveket lehetne írni erről a dologról. Lapunk eleitől fogva élénk figyelemmel kísérte az ügy menetét. Részt vett az e téren lefolyt vitákban, harczokban és most, midőn a dolog végbefejezéséhez közeleg, elmondhatjuk, hogy az eredmény fölött bizony-bizony nincs okunk örülni.

Mi eleitől fogva a budapesti mérnök és építész-egylet tervezetének voltunk a hívei. Ezt óhajtottuk keresztül vinni egész terjedelmében. Ez az egylet magas nézőpontból kiindulva, legalább is egy évszázadra kiható tervet készített, mely megfelelt volna Miskolcz nagyvárosias fejlődésének. Am de ezt a mi szűk látókörű vezető férfiaink nem fogadták el egész terjedelmében, csak egyes

Szabadság c. lapban 1902. május 24-én megjelent írás címe: A város szabályozása.

102