Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 5. A tervezett megoldások értékelése

érzékeletni, hogy az árvizeknek a városok fejlődésére gyakorolt hatásai voltaképpen analóg módon jelentkeztek, ha a nagyságrendekben és az újjáépítés megoldásaiban különbözőségek is voltak.

Az a program, amelyet a már idézett Adler-fé- le előterjesztés tartalmaz, felfogásában tükrözi a városrendező ma is igaz törekvéseit, hogy megoldásaival saját korának problémái mellett, a jövő igényeire tekintettel kell lennie. Ugyancsak megtaláljuk azt a vágyat is, hogy a terv reális gazdasági alapokon álljon, és a tervből valóság legyen. A városrendezési terv szabályrendelete mellett, a „szépítési és kisajátítási pénztár" létrehozása ezt a komoly szándékot így fejezte ki.

„Ezen pénztár czélja a meglévő utczák és közterek szabályozása, valamint újaknak létesítése által a város szépítésének rendezésének előmozdítása s az ebből felmerülő kisajátítási és egyéb költségek fedezése."14

Az elfogadott 1898. évi terv megoldásai közül a mérnöki létesítmények - utak, vízrendezés - területén találunk olyan célkitűzéseket, amelyek előnyös városszerkezeti változásokat ígértek. Az 1929. évi várostörténet szerzői szerint is az árvíz utáni első tíz év a Szinva és a Pece medreinek sza14A 13. alatti szabályrendeletben az idézet rész a 2. § teljes szövege100