Sándorfi György: Korai helyneveink vizsgálata (Miskolc, 1989)
I. Törzs és népnevek
Törzsnév Összesen T iszától Ny-ra T iszától K-re Keszi 47 36 11 250 db 162 db 8B db 100 X 65 % 35 * A táblázat adatai szerint tehát a szökések zömmel K-Ny-i irányúak lettek volna, vagyis a kóborló szabadok szembe rohantak volna a feudalizmussal. Kristó Gy. elméletét véleményem szerint, ugyanazon érvek cáfolják, amelyekkel 5 vitatta jogosan a korábbi széttelepítési elméletet. A feudalizmus terjedése - úgy gondolom, nem vitathatóan - nyugatról keleti irányban történt. A nyugaton élő törzsek szabadjainak útja tehát keletre ill. délkeletre Ajtony, Gyula és Vata földjére kellett volna hogy vezessen. Ott azonban, mint azt Kristó Gy. is megállapatotta, nem találjuk őket. A legújabban megjelent munkák közül Mesterházy K. részletesen és megalapozottan foglalkozik a honfoglaló törzsekkel, elsősorban a régészet eredményeinek oldaláról. Elveti a törzsközi határok rekonstruálásának lehetőségét, érveket hoz a törzsi megtelepedés ellen és mellett egyaránt. Megállapítja, hogy jelen ismereteink szerint a törzsi megtelepedést sem cáfolni, sem bizonyítani nem lehet.0 Később azt írja, hopy a magyar törzsek nem epyetlen zárt. tömbben telepedtek neg, hanem kisebb-naovohb töm- 7 bőkre estek szét. Törzsi neveinkből képződött helyneveink keletkezését ő a 10. század második felében széteső törzsi tcnbök p népességének tudja be. Utalni kell Földes P. munkájára, aki törzsneves helységneveinkben az epynás után bevonuló törzsek helyben maradó őrségeit látja, feltételezve, hogy ekkor kivették őket törzsük felügyelete alól, s ezzel a "katonai" telepítések létesítésével írpád 9 a központi hatalom csiráit teremtette meg. Győrffy Gy. foglalja össze a témát a Magyarország történetében, ismertetve a nehézségeket és ellentmondásokat, elfogadva a tömbökben történő negtelepedést. Azt azonban határozottan 7
