Sándorfi György: Korai helyneveink vizsgálata (Miskolc, 1989)
Jegyzetek
10 km-es sugarú körben 34:10990=0,0031 15 km-es " " 57:24727=0,0023 Viszonyítás a 0,0013 egyenletes eloszláshoz: 5 km-es sugarú körben 0,004:0,0013=3,110 km-es " " 0,0031:0,0013=2,415 km-es " " 0,0023:0,0013=1,8-szor nagyobb a fajlagos sűrűség a népnevekkel körülvett helységek körül mint az egyenletes eloszlás feltételezése mellett számított átlag. 30. Az érintett helységek és helynevek kapcsolatára utaló számokat lásd az adattárban lévő, a számítógép által kinyomtatott anyagban. 31. Véleményem szerint, a törzsi és népnévvel való megkülönböztetésnek gyakorlati oka volt. A honfoglalás zűrzavarában elszakadt hozzátartozók egymásratalálását segítette elő. 32. A teljes területet akkor kapjuk majd meg, ha a honfoglaló vezérek helyneveit is feltüntetjük. 33. Kristó, 1976. 37. 34 . uo . 31. 35. Dénes J. figyelmeztetett, hogy összeállítását mások vitathatják. A továbblépés útja az lenne, ha más összeállítással is el lehetne végezni a vizsgálatot. 36. A Dénes J. által összeállított nemzedékrendi táblázat nem más, mint egy mátrix /sorokba és oszlopokba rendezett adathalmaz/, ahol az oszlopokban az egyes nemzedékekbe sorolt tagok vannak, a sorokban pedig a leszármazók követik egymást. A mátrix minden egyes eleméhez tartozik egy meghatározott számú helynév. A fennmaradt helynevek számából tehát olyan mátrixokat tudtam előállítani, amelyek jellemzőek az egyes nemzedékek megmaradt helynévszámára. Két mátrixot szerkesztettem. Az egyik esetben az egyes csoportok helynévszámait átlagoltam, ás az átlagokat vettem a mátrix elemeinek, a második esetben a maximumot vettem figyelembe. Pl. az első esetben Kurszán 7 + Kaplony 11 = 18 : 2 = 9, a második esetben a max. Kaplony = 2 11-et vettem a mátrix elemének. A mátrixokat az un. KHI próbával megvizsgáltam /Meszéna-Zierman 350./. Mindkét mát35