Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)

Miskolc város tudós főjegyzője (1922-1935)

periodika a húszas évek közepén. Végzett jogászként, bizonyára fokozott örömmel köszöntötte az Országos Ügyvédkongresszus harmadik vándorgyűlésének résztvevőit 1931. szeptember 6-án.57 Megemlítendő, hogy a miskolci jogakadémia államtudományi államvizsga bizottságában, mint kültag vállalt közreműködést.58

A lillafüredi írói hétre érkező alkotókat szintén Halmay Béla fogadta a Tiszai pályaudvaron (1933. június 11.). Rendszeres előadója volt a Lévay József Közművelődési Egyesület59irodalmi osztályának, szibériai élményeiről írott dolgozatait ismertette, felidézte a vele együtt raboskodó művészekkel (pl. Gyóni Géza költővel) kapcsolatos emlékeit. A háború visszatérő téma maradt közéleti megnyilvánulásaiban, elnöke volt a hadirokkant igényekkel foglalkozó bizottságnak, szervezője a 10-es honvédek ünnepi megemlékezéseinek. 1931. május 11-én, a gyalogsági nap keretében már tizedszer gyűltek össze Miskolc háziezredének életben maradt katonái. A 10-es honvéd szobornál Halmay Béla szónokolt. Beszédének központi gondolata a revíziós eszme volt: „legyünk vezetői, ha kell, ostorai a tétova magyaroknak, legyünk a Magyarok Istenétől küldött apostolai annak az Igének, hogy ez a nemzet soha, utolsó csepp vére árán sem nyughatik bele imádott hazánk csonkaságának fájdalmába és szégyenébe". Egy frontharcos mentalitásában természetes volt a fenti érzés, ráadásul az is

57 Reggeli Hírlap, szeptember 6.

s» Kőrakó B- Vér A. 1927. 89. p.

59 A Borsod - Miskolci Közművelődési Egyesület a világháború alatt, 1917-től nem működött. Újraélesztése végett, 1923. március 19-én ült össze a város kulturális közéletéből meghívottak értekezlete, melyen „egyhangú óhajtás nyilvánult meg, hogy az egyesület Lévay József költészetét és emlékét a legnagyobb tiszteletben részesítve, mint Lévay József Közművelődési Egyesület kezdje meg újra működését". Irodalmi, zeneművészeti és képzőművészeti osztálya volt az egyesületnek. Alapszabálya szerinti „célja Miskolc városa és Borsod vármegye művelődési életének gondozása, a közízlés fejlesztése, a magyar és különösen a miskolci és Borsod megyei vonatkozású irodalmi, művészeti és általában a szellemi életre vonatkozó hagyományok ápolása, arra érdemes helybeli szellemi erők és tehetségek munkásságának támogatása, a város és vármegye többi művelődési intézményeivel megértő együttmunkálkodás, elszakított véreinkkel szellemi kapcsolat keresése, az Országos Közművelődési Tanács céljainak szolgálása, általában a város és vármegye hivatalos köreinek és társadalmának anyagi és erkölcsi támogatásával a helybeli kulturális életnek egységes terv szerinti irányítása. A cél megvalósítása ismeretterjesztő felolvasásokat, előadásokat, irodalmi ünnepségeket, hangversenyeket, kiállításokat rendez, pályadíjakat tűz ki, anyagi viszonylataihoz mérten irodalmi, művészeti és ismeretterjesztő művek kiadását segíti elő, évkönyveket, esetleg időszaki folyóiratot ad ki". Ld. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1925/b. 34. dob. 24.

31