Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)

Miskolc város tudós főjegyzője (1922-1935)

gusztusában, tehát alig néhány hónappal a hazatérését követően bon­totta fel Halmay Béla és Musil Erzsébet házasságát a Miskolci Királyi Törvényszék P. 4831-2/1922. számú jogerős ítélete.46 Korábban szó szerint idéztük, hogy a saját értelmezése szerint is valóságos azilum volt számára a hivatás: kizárólag a főjegyzői íróasztal nyújthatott né­mi gyógyírt a lelkének és testének gyötrelmeire. Erősnek kellett len­nie, hiszen immáron egyedül nevelte két pici gyermekét, Györgyöt és Margitot. Később sem házasodott meg, nem akart új asszonyt a ház­tartásba, mostohát a gyermekei mellé.47 Elkezdett dolgozni 1922 júniusában, a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyve a 22-én tartott rendes közgyűlés kapcsán rögzítette, hogy „örömmel jelentjük be, hogy Dr. Halmay Béla főjegyzőnk 8 évi nehéz raboskodás után hadifogságából haza érkezett s a közeli na­pokban hivatala vezetését átveszi. Dr. Halmay Béla főjegyző a moz­gósítás első napján vonult be tényleges katonai szolgálat teljesítésére s Przemysl bevételével hadifogságba került s ez időtől kezdve folyó évi április havában történt hazatértéig állandóan hadifogságban síny- lett s átélte annak minden borzalmait s keserűségeit, hazajövetele törvényhatósági közéletünk széles rétegeiben örömet váltott ki s őt ez alkalommal nem csupán mint városunk régi, hűséges tisztviselőjét, de mint kipróbált munkaerejét is szeretettel és örömmel üdvözöljük soraink között".48 Mélyvízként nyelte el a hivatali teendők özöne, áradó feladatai teljesen kitöltötték a hétköznapjait. Halmay Béla főjegyző készítette elő a törvényhatósági közgyűlések tárgysorozatait, azok tartalmáról előzetesen tájékoztatta a bizottságot, a tárgyalások alkalmával pedig vezette a jegyzőkönyveket. Az effektiv döntéshozatalban is aktív sze­rephez jutott, hivatalból tagja volt a gazdasági, a tanügyi és közműve­lődési szakbizottságnak, valamint a városi tanácsnak. Irányította az első, vagyis a közigazgatási ügyosztály munkáját, így felügyelte a közgyűlés, a közigazgatási bizottság, az igazoló és fegyelmi választ­mányok jegyzőkönyveinek szerkesztését, az átiratok és a levelezés 46 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 22629/1922. 47 Zimányi K. 1991. 48 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 92/1922. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom