Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)
Városért, hazáért - tollal és fegyverrel (1908-1922)
tüntetés volt. Február 4-ike óta tegnap érkezett az első híradás a főjegyzőről. Levelezőlap jött tőle messze Oroszországból, Samara nevű városból április 4-iki kelettel. A levelezőlap tartalma: „Útban Szibéria felé". Városunkban igen sokan fogadják őszinte örömmel a hírt, amely derék főjegyzőnkről jön, akinek hivatali hűséges tevékenysége és lelkiismeretes, odaadó munkássága szerezte meg a város tisztikarában a díszes pozíciót és aki akkor is a legnagyobb önfeláldozással teljesítette kötelességét, amikor a tollat a fegyverrel kellett felcserélni. Ezután már bizonyára megjönnek a részletesebb hírek is főjegyzőnkről és sok társáról, akik orosz fogságba jutottak, ahová a legnagyobb kötelesség teljesítése után kerültek. (Samara a hasonnevű orosz kormányzóság székhelye, a Volga mentén, 75000 lakossal)". Miskolc közélete nem csupán szavakkal tisztelgett a fronton harcoló, vagy hadifogságba esett férfiúi előtt. A háború idején első ízben 1914. december 22-én került sor városi tisztújításra, és a távollévő Halmay főjegyzőt - ahogyan az ugyancsak harcoló Hodobay Sándor gazdasági tanácsnokot - újraválasztották, sőt, a hősi halott dr. Gombár Istvánt szintén beiktatták jelképesen az árván maradt hivatali állásába. A fizetési osztályok közötti esedékes előmeneteleket ugyanúgy foganatosították, mintha Halmay Béla valóban főjegyzőként tevékenykedett volna a háborús évek és a hadifogság alatt.42 Távollétének első hónapjaiban Csontó Dezső tiszteletbeli tanácsnok, dr. Hegedűs Béla jegyző, Bodrogi István aljegyző, 1916-tól pedig dr. Plank Miklós tiszteletbeli főjegyző vezették a törvényhatóság jegyzőkönyveit. Idővel Plank lett a hivatali írásbeliség első embere, Bodnár Gyula aljegyző és Szűcs Jenő fogalmazó dolgoztak a keze alá a húszas évek elején.43 Régóta nélkülözték, mégis egyértelmű volt, hogy bárki is irányítja napi aktualitással az irodai munkát, Miskolc város főjegyzőjét Halmay Bélának hívják. A távollétében is elismert tisztviselő utóbb a szibériai Kraszno- jarszkban töltötte hadifogságának feledhetetlenül hosszú éveit. Szabadulását követően több alkalommal tartott nyilvános előadást, még « B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 5925/1920. « B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 1914 -1921. 25
