Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)

Városért, hazáért - tollal és fegyverrel (1908-1922)

Városért, hazáért - tollal és fegyverrel (1908 -1922)

Miskolc városa évszázados küzdelem után, 1907-ben emelkedett törvényileg is a legmagasabb státuszú hazai települések sorába. Függetlenedett a korábban érvényesülő megyei szupremácia alól: immáron a borsodi közgyűlés jóváhagyása nélkül érintkezhetett a kormány- szervekkel és a parlamenttel, eladhatta, gyarapíthatta javait, a saját elhatározásának megfelelően vethette ki a helyi adókat, szövegezhet- te a működési szabályrendeletét és önálló törvényhatóságként, kizárólag a belügyminisztérium gyakorolt felette ellenőrzési jogkört. A megváltozott funkció szervezeti kereteinek megteremtését és a különválásból fakadó kérdések vármegyei egyeztetését, békés megoldását szolgálta az átmeneti, 1908-as év. Andrássy Gyula belügyminiszter november 27-én jóváhagyta a többször átszövegezett szabályrendeletet, december 14-én megalakult a törvényhatósági bizottság, 1909. január elsejétől pedig már minden tekintetben teljes jogú városként működhetett Miskolc önkormányzata. Az első tisztikarában dr. Hal- may Bélának is szerep jutott.

Az egyfelől választott tagokból, másrészt a legnagyobb összegű éves adót fizető virilisekből álló törvényhatósági bizottság határozatainak végrehajtó szerve a városi tanács volt. Összetétele a törvényhatósági éra első évében ekképpen alakult: Szentpáli István polgármester, Nagy Ferenc polgármester-helyettes és főjegyző (Halmay Béla egykori osztálytársa), Sassy Árpád gazdasági tanácsnok, Nikell József adó - és pénzügyi tanácsnok, Krizsanovszky József tanügyi és illetékügyi tanácsnok, Tóth Dániel tiszti főügyész, Lukács Béla rendőr- főkapitány, Szombathy László főszámvevő, Szűcs István főmérnök,

16