B. Balsai Jolán (szerk.): Kazinczy Ferenc metszetgyűjteménye Zemplén levéltárában I. Sorozat (Sátoraljaújhely, 1992)
Kazinczy Ferenc metszetgyűjteménye Zemplén levéltárában
nek, kapcsolódjanak valamilyen formában Zemplénhez vagy Kazinczyhoz. Valószínű, hogy Kazinczy maga is aszerint gyűjtötte ezeket, hogy a nagy egyéniségek közel álltak szívéhez, ezért találjuk közöttük olyan barátait, mint Csehy József , Cserey Farkas, Pásztory Sándor, vagy apósát, gr. Török Lajost. Más történelmi alakok, mint Bacsinszky András újhelyi születésű, munkácsi görög katolikus püspök, Barkóczy Ferenc esztergomi érsek, 1757-ben zempléni főispán, gr. Mailáth József (1830-1839), zempléni főispán, kinek újhelyi beiktatására Kazinczy maga készített alkalmi feliratokat, üdvözlő verseket,17 akik a megyéhez kapcsolódó működésük okán kerültek a gyűjteménybe. A királyokat, országos főméltóságokat, egyházi főembereket Kazinczy nagyra becsülte, kézírásaikhoz, arcképeikhez külön megjegyzéseket fűzött. Az aránylag ismeretlen katonák, hadvezérek, mint pl. Capilet Márk, Földváry Miklós, Geizcofler Zakariás, Majthény Mihály, Palásthy István, Ruda János, Spanko mint művészi értékű metszetek kelthették föl Kazinczy figyelmét; nemcsak a történelmi szerep volt tehát a gyűjtés szempontja. Több arcképhez Kazinczy a történelmi szerep, a zempléni kapcsolódás mellett az arckép művészi megjelenésére, értékére vonatkozó érdekes és tanulságos megjegyzést is fűzött. Wesselényi Ferenc nádor ábrázolásához jegyezte fel, hogy két eredeti arcképét is látta; egyik: „A Pest Megyei Palotában (megyeházán) áll képe veres dolmányban és veres nadrágban, fekete csizmában, arany sarkantyúval.” Az itt közölt másik képhez azt jegyezte meg: „Maros-Vásárhelytt a Gróf Teleki Sámuel Bibliothecajában, zöld bársony bővújú dolmányban.”18 Ha az arcképeket készítő művészek névsorára tekintünk, azt látjuk, hogy a legszebbek nem mindig a legnevesebb művészek kezéből kerültek ki. Dominicus Custodis a művészeti lexikonok szerint nem ismert, igen szép két metszettel szerepel (Geizcofler, Ruda J), de szép művekkel sorakozik az ugyancsak nem jegyzett kőnyomatokat készítő néhány művész (Kerner, Aury, Tittacher) művész is. Elias Widemann (Augsburg, 1619. Bées, 1652.) német rézmetsző szerepel a legtöbb metszettel gyűjteményünkben, ezekből hatot közlünk: Capilet, Földváry Miklós (1649), Jankovicz János (1651), Maytheny Mihály (1649), Palásthy István (1649), Wesselényi Ferenc (1649). Nem jelölt, de stílusáról, művészi kiviteléről úgy látszik, hogy ő készíthette 1649. évszámmal jelzett Spankó metszetet és Hoffmann Pál 1652-ben készített réznyomatát is. A művészről a lexikonok megjegyzik, hogy Magyarországon is működött; 1646-ban Pozsonyban, 1652-ben Bécsben arcképsorozatokat jelentetett meg, a korabeli magyar uralkodó osztály minden jelentős tagját megörökítette. Négy metszettel szerepel Cornelis Meyssens (Antwerpen, 1640-?) németalföldi rézmetsző, aki a pataki gyűjteményben Kanizsa vár ábrázolásával is jelen van. Kazinczy levéltári gyűjteményében Draskovich Miklós arcképe (amely a pataki gyűjtemény I. 184. számán is megtalálható akárcsak Nádasdy Ferenc, Patakon 221. sorszámon), Esterházy Pál és Forgách Ádám ábrázolása is az ő keze nyomán készült. Három arcképpel (Csehy József, Fekete György, Mailáth József ábrázolásaival) gazdagítja a gyűjteményt Mansfeld Sebestyén, feltehetően bécsi művész, munkásságát nem jegyzik ismertetők, lexikonok. Jacob Ádám a királyi udvar művésze II. József és II. Lipót ábrázolásaival szerepel. Trentsensky József (1793-1839) Sándor Lipót nádor kőnyomatát készítette. Schnitzer Lukas (1633-1671 között működött) nürnbergi festő és rézmetsző Zrínyi Miklós, a költő 17 Kailáth J. beiktatásáról írt versét közölte Hógye István: Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén vármegye levéltárában. Sátoraljaújhely, 1990. 62 - 63. 18 Zemplén vm. levéltára (Sátoraljaújhely). Autographa II. Wesselényi arcképére írt megjegyzések.
