Csorba Csaba: II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (Miskolc, 1986)
II. Rákóczi Ferenc életútja a szabadságharcig
udvartól. 1693 tavaszán itáliai útra indult. Megfordult Velencében, Firenzében, Milánóban, Modenában, Bolognában, Rómában, Nápolyban, stb. Itáliából visszatérve 18 évesen megkapta nagykorúvá nyilvánítását; az erről szóló császári oklevél 1694. március 9-én kelt. 1694 tavaszán magyarországi birtokai megtekintésére indult. Hat év után először ekkor láthatta viszont szülőhazáját. 1694. június 3-án beiktatták Sáros vármegye örökös főispáni tisztjébe. A hónap végén már ismét Bécsben találjuk. Magyarországi tartózkodásáról a Vallomásokban többek között a következőképpen emlékezett meg: " ... a lakosság igen nagy lelkesedéssel fogadott.. De ahová csak megérkeztem, bizony mindig hamarosan elcsodálkoztak és megdöbbentek azon, hogy a hazai nyelvet elfelejtettem, a ruhám, a szokásaim idegenek, ezért lelkesedésük kihűlt s elfogult ítélkezéssel azt gondolták, hogy mindez azért van, mert lenézem saját nemzetemet." "Németesnek" tartották hazájában, a bécsi udvari körök viszont bizalmatlanná váltak vele szemben. U - többiről a Vallomásokban a következőket jegyezte föl: "Bécsben ezalatt különféle vélekedések támadtak az én magyarországi utazásaimról. Az udvar ugyanis jól tudta, mekkora nagy a tekintélye és a hitele az én családomnak a magyar nép között, - tehát megfigyelés alatt tartotta minden egyes cselekedetemet. Láttam, hogy nem bíznak bennem s ezért veszedelmesnek tartottam, hogy hazámban sokat időzzem." Bécsben Aspremont házasodásra biztatja: nősüljün megfelelő rangú német családból, ne várja meg, míg a császári udvar esetleg rangon alúli feleséget keres neki, ami nemcsak megalázó lenne, hanem politikai védelmet sem jelentene számára az udvar esetleges túlkapásaival szemben. A külföldi rokonság nagyobb védelmet biztosíthatna az udvari intrikákkal szemben, mint ha belföldről házasodik. 1694. szeptember 25-én kötött végül házasságot II. Rákóczi Ferenc Karoli- na-Amália hessen-rheinfelsi hercegnővel Kölnben. Rákóczi nem kérte ki előzetesen a császár jóváhagyását s az udvar a titokban kötött frigy ellen utólag már semmit sem tehetett. Nem szerelmi, politikai házasság volt, amely erősítette ugyan Rákóczi nemzetközi pozicióját, növelte viszont vele szemben a bécsi udvar elégedetlenségét és bizalmatlanságát. 1694 decemberében indult Rákóczi feleségével és nővére családjával magyarországi birtokaira, hogy immár véglegesen ott telepedjék meg. Elhanyagolt birtokain nem kis feladat várta. Gazdasági kérdésekkel kezdett foglalkozni, francia modell szerint megszervezte udvartartását. Életmódjáról Vallomásaiban így emlékezett meg: "evéssel, ivással meg vadászgatással töltöttem az időt. Éltem egyik napról a másikra..." Életét megkeserítette felesége - oktalan - féltékenykedése. Rákóczi nem sokáig maradt eoy helyen: hol Sárospatakon, hol Szerencsen vagy Munkácson tartózkodott s gyakran látogatott Bécsbe is. 1696. május 26- án felesége megszülte első gyermekét, akit császári keresztapjára való tekintettel Lipótnak kereszteltek. 1697 hozott fordulatot Rákóczi életében, mint maga írja Vallomásaiban. 8
