Csorba Csaba: II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (Miskolc, 1986)

II. Rákóczi Ferenc életútja a szabadságharcig

udvartól. 1693 tavaszán itáliai útra indult. Megfordult Velencében, Firenzében, Mi­lánóban, Modenában, Bolognában, Rómában, Nápolyban, stb. Itáliából visszatérve 18 évesen megkapta nagykorúvá nyilvánítását; az er­ről szóló császári oklevél 1694. március 9-én kelt. 1694 tavaszán magyarországi birtokai megtekintésére indult. Hat év után először ekkor láthatta viszont szülőhazáját. 1694. június 3-án beiktatták Sá­ros vármegye örökös főispáni tisztjébe. A hónap végén már ismét Bécsben ta­láljuk. Magyarországi tartózkodásáról a Vallomásokban többek között a követ­kezőképpen emlékezett meg: " ... a lakosság igen nagy lelkesedéssel fogadott.. De ahová csak megérkeztem, bizony mindig hamarosan elcsodálkoztak és megdöb­bentek azon, hogy a hazai nyelvet elfelejtettem, a ruhám, a szokásaim idege­nek, ezért lelkesedésük kihűlt s elfogult ítélkezéssel azt gondolták, hogy mindez azért van, mert lenézem saját nemzetemet." "Németesnek" tartották ha­zájában, a bécsi udvari körök viszont bizalmatlanná váltak vele szemben. U - többiről a Vallomásokban a következőket jegyezte föl: "Bécsben ezalatt külön­féle vélekedések támadtak az én magyarországi utazásaimról. Az udvar ugyanis jól tudta, mekkora nagy a tekintélye és a hitele az én családomnak a magyar nép között, - tehát megfigyelés alatt tartotta minden egyes cselekedetemet. Láttam, hogy nem bíznak bennem s ezért veszedelmesnek tartottam, hogy hazám­ban sokat időzzem." Bécsben Aspremont házasodásra biztatja: nősüljün megfelelő rangú német családból, ne várja meg, míg a császári udvar esetleg rangon alúli feleséget keres neki, ami nemcsak megalázó lenne, hanem politikai védelmet sem jelen­tene számára az udvar esetleges túlkapásaival szemben. A külföldi rokonság nagyobb védelmet biztosíthatna az udvari intrikákkal szemben, mint ha bel­földről házasodik. 1694. szeptember 25-én kötött végül házasságot II. Rákóczi Ferenc Karoli- na-Amália hessen-rheinfelsi hercegnővel Kölnben. Rákóczi nem kérte ki előzetesen a császár jóváhagyását s az udvar a ti­tokban kötött frigy ellen utólag már semmit sem tehetett. Nem szerelmi, po­litikai házasság volt, amely erősítette ugyan Rákóczi nemzetközi pozicióját, növelte viszont vele szemben a bécsi udvar elégedetlenségét és bizalmatlan­ságát. 1694 decemberében indult Rákóczi feleségével és nővére családjával ma­gyarországi birtokaira, hogy immár véglegesen ott telepedjék meg. Elhanya­golt birtokain nem kis feladat várta. Gazdasági kérdésekkel kezdett foglal­kozni, francia modell szerint megszervezte udvartartását. Életmódjáról Val­lomásaiban így emlékezett meg: "evéssel, ivással meg vadászgatással töltöt­tem az időt. Éltem egyik napról a másikra..." Életét megkeserítette felesége - oktalan - féltékenykedése. Rákóczi nem sokáig maradt eoy helyen: hol Sárospatakon, hol Szerencsen vagy Munkácson tartózkodott s gyakran látogatott Bécsbe is. 1696. május 26- án felesége megszülte első gyermekét, akit császári keresztapjára való tekin­tettel Lipótnak kereszteltek. 1697 hozott fordulatot Rákóczi életében, mint maga írja Vallomásaiban. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom