Csorba Csaba: II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (Miskolc, 1986)
Zászlót bontanak a kurucok
be, hanem egymás után érkeztek a nemesurak is, köztük azok, akik ekkoriban hódoltak meg a kurucoknak. A kézműiparáról és kereskedelméről nevezetes város nyüzsgő központ lehetett, ahol nemesek-katonák jöttek-mentek, hírvivők vágtattak a világ négy tája felé. Magának a városnak jelentősebb középülete csak a két templom és az iskola volt. A polgárok és a nemesek házai szerény építmények lehettek. Nem lehetetlen, hogy a tanácskozásokat a Papszeren, az iskola akkori, viszonylag tágas épületében tartották. A fejedelmi udvartartás ellátásáról Miskolc város tanácsa gondoskodott. Az élelmiszer csaknem ezer forintjába került a városnak, miként a városgazda gondosan vezetett - s máig megmaradt - számadásaiból kiderül. Került az urak asztalára malac, disznó és marhahús, vadhús (nyúl, fájd), baromfi (tyúk, csirke, kacsa, liba, pulyka), hal, zöldségféle, gyümölcs, kenyér, tojás, tej, tejföl, vaj, sajt, nádméz, kolbász, szalonna, rizs, bor, sör, pálinka. Miskolcról bocsátott kiáltványt Rákóczi a horvát rendekhez, csatlakozásra híva fel őket 1704. január 18-án. Ennek azonban nem lett eredménye. A vallásügyi zavargásoknak akart véget vetni január 27-i pátensével, melyben a vallási sérelmek rendezését az összehívandó országgyűlés feladatává tette; addig megtiltotta a katolikus kézen lévő templomok és iskolák visszavételét. Január 31-én elrendelte, hogy a megyék írják össze a hadba vonultakat. Február 9-én az erdélyi szászokat szólította föl csatlakozásra. Ennek ugyanúgy nem lett eredménye, mint a horvátokhoz ill. a rácokhoz intézett felhívásnak. Az egyedi rendeleteknél is fontosabb volt az, hogy Rákóczi elérkezettnek látta arra az időt, hogy a kuruc államszervezet központi testületét létrehe za, amely az alsóbb szinteket - amelyeket változatlanul hagyott -, azaz a ír gyéket és a városokat irányítsa. Az igazgatás központi szerve az Udvari Tan, lett. Tagjai: Bulyovszky Oániel, Gerhard György, Jánoky Zsigmond, Labsánszki János, Prileszky Pál, Platthy Sándor, Ráday Pál, Radies András, Radvánszky János és Vay Ádám. Rákóczi szükségesnek látta azt is, hogy fölvegye a diplomáciai kapcsolatot mindazokkal az európai államokkal, amelyek támogatására számíthatott. Miskolcról indult követségbe Bay Pál (Isztambulba), Ráday Pál XII. Károly svéd királyhoz, Okolitsányi Pál I. Frigyes porosz királyhoz. Miskolcon fogadta XIV. Lajos francia király megbízottját. A városból távozva a fejedelem nem maradt hálátlan. Megerősítette a város kiváltságait s egy tört ágyút is adományozott a tanácsnak, melyből harangot öntettek, miként a város jegyzőkönyvében olvasható. Miskolc városa meglehetősen nagyszámú haddal gyarapította Rákóczi seregét. A vármegyei összeírás szerint 1704-ben 567 miskolci szolgált a kuruc hadban. Voltak a városnak hősi halottai is. Ezeket is ismerjük név szerint; Tokaj és Zólyom ostromakor ill. a rácok ellen Flalasnál harcolva estek el. Sőt ismerjük azok nevét is, akik - számszerint 159 polgár - "nem voltának táborban e- rőtelen és alkalmatlan voltok miatt." A miskolci gyalogosok hősiességét az 1704. december 26-i nagyszombati csatában - mely a kurucok vereségével végződött - Emlékirataiban is kiemeli Rákóczi. Miskolcról Eger ostromára ment Rákóczi, amelyet október vége óta tartottak
