Csorba Csaba: II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (Miskolc, 1986)

II. Rákóczi Ferenc életútja a szabadságharcig

A bécsi udvar körözölevelét Borsod várnegye megkapva 1701. december 1-én tartott közgyűlésén ismertette, utasítva egyszersmind a szolgabírákat, hogy Rákóczit felségsértés címén tartóztassák le, ha a vármegye területén megfordulna .

Rákóczi fogságában - a halál árnyékában - is művelődött: Bécsújhelyen 29 műből álló kis könyvtára volt. Olvasott egy francia könyvet az udvari morálról, olvasott regényeket, de elsősorban történelmi munkákat, főleg Tacitus Annaleseit.

Szökése előtt Rákóczi levelet intézett a császárhoz, a császárnéhoz és József római királyhoz, ártatlanságát hangoztatva s azt kérve, hogy Magyarországon, magyar törvények alapján állítsák bíróság elé. A levélből kitűnik, hogy még mindig reménykedett a császár személyes kegyelmében s nem adta fel császárhűségét sem. Lengyelországban azonban rá kellett döbbennie: a kocka el van vetve, addigi életét feledve más úton kell elindulni, de a harcot sokkal alaposabban elő kell készíteni, mint a Bercsényivel kezdett szervezkedést. Önkritikusan írta mozgalmukról Emlékirataiban: "Én akkor huszonhat éves voltam, minden katonai tapasztalat nélkül s a politikát és történelmet is csak felületesen ismertem. A hiányokat és a hibákat észre tudtam venni, de talán nem tudtam kijavítani. Bevallom tehát, hogy vak voltam és világtalanokat vezettem."

1701. november 12-én lépte át Rákóczi a lengyel határt s november 15-én már Krakkóban van. Bercsényivel 24-én, Varsóban találkozik. November 26-án vette fel a kapcsolatot első ízben a lengyelországi francia követtel, Du Héronnal. A következő hónapokban különböző főúri családok vendégei Bercsényi és Rákóczi, végül 1702 február végétől a brezáni Sieniawski-vár lakói s innen indulnak Magyarországra.

Regéc várának romjai a XIX. század végén

11