Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)
Miskolc szellemi élete és kultúrája
Mondák és érdekességek Miskolcról gyonát, gazdagságát, de azért a leányáról elnevezett nagy harangba beleöntette a család összes arany és ezüst ékszerét. A harang Bató Eszter óhajára készült, aki olyan harangot szeretett volna az épülő Kossuth utcai templomnak ajándékozni, amely a városban a legnagyobb. így történt, hogy a szülők alig két hónappal gyermekük halála után, 1865 júliusának végén több pontból álló ajánlatot tettek az egyháztanácsnak. Kikötéseik között szerepelt, hogy a harang neve Eszter legyen, felavatására pedig 1866. május 13-án, Eszter halálának évfordulóján kerüljön sor. A harangot minden évnek ezen a napján reggel meg kell húzni, s ez mai napig is így van. Az Észter-harang jelenleg is Miskolc legnagyobb harangja. Mi lett a Bató család emlékéből, amelyet annyira szeretett volna az utókorra hagyni? Az Észter-harang azóta is szól a Kossuth utcai templomban, amely helyet adott a Bató-szoba teljes berendezésének is. Dacol az idővel a síremlék is a Deszka temetőben. A fehér kígyó legendája, valóság és hiedelem a tapolcai gyógyvíz „minőségéről” A tapolcai hideg- és melegvíz-források gyógyító hatását több évszázados népi tapasztalat igazolta már, amikor sor került az első tudományos elemzésre. 1711 -ben a tapolcai apát feljegyezte, hogy Kassáról hozatott orvost, s még másokat is vár, hogy a víz gyógyhatását tanulmányozzák. A későbbi tudósok vizsgálati eredményei között találkozunk Domby Sámuelével (1728-1807) is, aki Borsod vármegye tiszti főorvosa volt. A „jegecz-tiszta”, „íz- és jobbadán szagnélküli", „vegytani tiszta” minősítést a műszeres elemzés követte, majd hosszas felsorolása azoknak a betegségeknek, amelyeket - a MISKOLC 89
