Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)

Miskolc története

A város legrégibb üzeme, a Kőedénygyár 1833-ban kezdte meg működését. Az 1860- as években alapított Borsod-Miskolci Gőzmalom a főváros után a legnagyobb ilyen jellegű ipari vállalkozás volt Magyarországon. A századfordulón ugrásszerűen megnőtt a közép- és nagyipari vállalkozások száma. Működött keményítő-, légszesz-, cukor-, halkonzerv-, gőztégla-, szikvíz-, sör-, gép-, vas- és acélgyár is.

Miskolc - jó földrajzi fekvése miatt - mindig jelentős közlekedési csomópontnak számított. A XIX. század elején már hetenként öt gyorskocsijárat indult a fővárosba. A Miskolc-Pest közötti út 24 órát vett igénybe. Óriási jelentősége volt a Debrecen-Miskolc vasútvonal megnyitásának 1859-ben. 1845- től „Miskolci Takarék- pénztár” néven működött pénzintézet a városban.

A történeti feljegyzések kiemelik e pezsgő időszak hatalmas károkat okozó természeti csapásait. A város addigi legnagyobb tűzkárát 1843-ban szenvedte el. A mai belváros díszes görög kereskedőházai porig égtek. Miskolc alig heverte ki a károkat, amikor 1878-ban minden idők legnagyobb árvize döntötte romba. Korábban 1691-ben, majd 1845-ben jeBorzasztó felhőszakadás

mely Miskolczj Eger, Mád stb. városok

^felett dühöngött én melynek

V közel 400 emberélet ,

esett áldozatul.

Irta: fiáról; Károly.

Budapest 1878.

26

MISKOLC

A miskolci árvíz leírása

korabeli

nyomtatványon