Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)

Miskolc története

A Magyar Orthodox Egyháztörténeti Múzeum kiállításából

Az egykori Royal Szálló a Széchenyi utca sarkán

század derekától barokk lakóházak sorát építik fel a főutcán.

A II. József császár (1780-1790) által 1786-ban elrendelt első nép- számlálás a város 2414 házában 14 179 lakost talált. A korabeli adójegyzékekben nagy számban szerepelnek már orvosok, gyógyszerészek, prókátorok (ügyvédek) is. Sokszínűvé vált Miskolc vallási összetettsége, hitélete és ennek megfelelően az egyházi intézmények rendszere is (templomok, iskolák, ispotályok, más közösségi létesítmények). A hitéletet a római és a görög katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, az ortodoxok, majd a zsidók tették színessé.

A XVIII. század a vallási és nemzetiségi tolerancia kiteljesedésével, a mezővárosi lakosság polgárosodásával, a város építészeti képének átalakulásával zárul. Az Avas tetőről lenézve napjainkban is tájékozódási pontokat jelentő templomainkat, egyes műemlék épületeinket ekkor emelték.

A szőlőműveléshez és borkészítéshez kötődő mesterségek, a borkereskedelem sok száz ember megélhetését jelentette a XIX. század végéig, amikor is a filoxéra (szőlőn élősködő rovarfaj kártevése) szinte nyomtalanul eltüntette ezt a kultúrát.

24

MISKOLC