Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)
Miskolc története
A (Miskolc) diósgyőri vár fénykora, majd hanyatlása A vár története az 11 OO-as évek elejéig vezethető vissza, 1128-ban került királyi tulajdonba. Néhány évtized múlva Ernye bán birtoka, majd fia, István nádor érdeme, hogy továbbépíti és kialakítja a fényes külsővel és belsővel ellátott várpalotát. A vár 1340-től a királynék javadalma lett, vagyis a váruradalom bevétele a mindenkori királyné és udvartartása kiadásainak fedezetéül szolgált. Nagy Lajos király szívesen időzött a várban. A helyet vonzóvá tette a Lengyelország felé vezető országút. Innen több országrésszel is tarthatta a király a kapcsolatot. Diósgyőr az 1370-es években, amikor Nagy Lajos Lengyelország királya lett, sokszor volt a fényes udvartartás, vadászat és mulatságok színhelye. Nemcsak a Bükk hegység kínálta a vadászat lehetőségét, hanem a király még külön halastavat és vadaskertet is kialakíttatott (1355). Oklevelek igazolják, hogy 1363-1382 között gyakran kereste fel a káprázatos pompával kiépített és berendezett palotát. Nagy Lajos halála után Zsig- mond király (1387-1437) adta először Diósgyőrt jegyajándékul feleségének, Ciliéi Borbálának. Habsburg Albert király (1437-1439) Erzsébet királynénak, Mátyás király (1458- 1490) pedig először Podjebrád Katalinnak, majd második feleségének, Aragóniái Beatrixnek adományozta. II. Ulászló király (1490-1515) szintén feleségének, Annának juttatta. 16 MISKOLC Mátyás király címere a diósgyőri várban
