Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)

Miskolc története

Miskolc és Diósgyőr a középkorban

Történetírásunk atyja, III. Béla király (1172-1196) névtelen jegyzője Anonymus volt. A magyarok tetteiről szóló munkájában már név szerint említi Miskolcot és Diósgyőrt (a város magja tehát ezeresztendős település). A krónikából kitűnik, hogy Miskolc és környékének meghódítása a honfoglalás első szakaszában zajlott le. A honfoglaló egyik vezér (Bors) leszármazottainak központja volt Miskolc legkorábbi települése. (Nevét is a „Miskóc” családból eredezteti.)

írásos emlékek szerint a Miskócok már Szent István király (1001-1038) idején a szomszédos Tapolcát választották temetkezési helyükül. Oda telepítették a bencés rend tagjait", s kolostort is alapítottak nekik. Szent Benedek követői neves iskolát hoztak itt létre, és a tapolcai hévforrások gyógyulni vágyó látogatóit látták el.

Ebben az időben épült Miskolc legrégibb egyházi műemléke, az első román stílusú kőkápolna. A XIII. századi avasi templom környékén katolikus temető maradványaira bukkantak.

1241-1242-ben az ázsiai sztyeppékról induló hódítók (tatár hadak) ezt a régiót sem kímélték. A ta- tárdúlás martaléka lett a megye központja, Borsod vára is. A hagyomány szerint egy főúr (Ernye bán)

14

MISKOLC

A tapolcai apátság feltárása