Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)

A város mostani kandidálásában egyetlen kérdésre kereste (s végül adta meg) a választ, hogy: miért Miskolc? Évek óta jelennek azok a városismertetők, bemutatók, tájékoztatók, amelyek több nyelven választ adva erre a kérdésre, hírünket vitték az európai kontinensen minden irányban. A leglátvá­nyosabb, legtetszetősebb válasz erre a kérdésre, hogy: mert páratlan a természeti, az épített és a kulturális örökségünk. Tapolcán - a külső képében és belső terveiben még látvá­nyosan változó - Barlangfürdőnk nemcsak európai unikum, hanem világcsoda. A fürdő parkjában alig néhány hónappal ezelőtt a régészek megtalálták a városalapító család (nemzet­ség) temetkezési helyét. A bencés monostor alapítása a város­alapítók kívánságára és adományaival történt, így Miskolc nyolc évszázados történetét ünnepelheti a monostor emlékparkká alakításával és a romkert bemutatásával. A történelmi Avason az őskőkori kovabányát egy nem­zetközi pályázat eredményeként megépülő látványcentrumban kívánjuk bemutatni. Az Avas városra néző, északi oldala együtt őrzi a középkori borkultúra pincékbe vájt emlékeit és e kultúrát éltető elődgenerációink temetőjét. Műemlék református templomunk nemcsak a temető „hangulatában” él, hanem megújított orgonája Magyarország leggazdagabb kivitelű mű­remeke, amely a zenekedvelők igényeit a legmagasabb művé­szeti színvonalon képes kielégíteni. A miért kérdésre új választ ad a belváros is, amely teljes területére (az egykori városkapuk által határolt térségre és az Avasra) kiterjesztette a műemléki védettséget. Ezen a területen belül találhatók kiemelkedő egyházi építményeink, temploma­ink, az egykori kereskedő- és polgárházak, védetté nyilvánított középületeink. A belváros kiemelkedő építészeti együttese és művészeti centruma a felújított színház. Mivel Miskolc egyben a „zöldbe öltözött város”, különös hangsúlyt kapnak az új belvá­rosi zöldfelületek, az ún. térprojektek. A város első közparkja a 19. század végén kialakított Népkert volt. Emellett jelenik meg a Kandia-sétány, amely a Déryné passzázson át a felújított, átalakított Hősök terére vezeti a látogatót. A város új, térszerű tere, vagy főtere a mai Szent István tér kiépítésével jön létre, amely egyben összeköti a Városháza épülettömbjét a történel­mi Avas északi oldalának műemlék épületeivel és zöld felületével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom