Csorba Csaba: „Számos dicsőségű első Rákóczi György" - A nagy fejedelem (Szerencs, 1993)

Életútjának vázlatos históriája

Életútjának vázlatos históriája

A Rákóczi-család hírét-vagyonát megalapozó Rákóczi Zsigmondnak és Gerendy Annának fiaként Szerencsen látja meg a napvilágot 1593. június 8-án. Születése után még egy hét sem telik el, s kitör az ún. hosszú (15 éves) háború.

Vért és szenvedést hozó évtizedek hajnalán születik. Gyermekkorát Szerencsen tölti, minden bizonnyal itt végzi iskoláit. Itt, a Hegyalja peremén, amit 1596-tól (Eger elfoglalása és a vesztett mezőkeresztesi csata után) egyre közelebbről fenyeget a lebírhatatlannak látszó török hatalom.

Apja, Zsigmond, aki nem kíméli életét és vérét a Habsburg király szolgálatában, 1604-ben Bocskai István mellé áll, protestáns hite és magyarsága védelmében szembeszegül az uralkodóházzal. Bocskai hirtelen halála után eléri a legmagasabb méltóságot, amit felvidéki magyar protestáns főúr remélhet: erdélyi fejedelemmé választják. Amikor azonban a rendek egy része Báthori Gábort támogatva szembefordul vele, lemond, s néhány hónapra rámeghal. Szerencsen temetik el, a református templomban. Fiaira rászakad a nagygyá gyarapodott vagyonnál járó minden bonyodalom: perek egész sorozata.

Györgyből hűséges királyi alattvaló válik, aki fiatalon távol tartja magát az erdélyi - ismét zűr3