Csorba Csaba: „Számos dicsőségű első Rákóczi György" - A nagy fejedelem (Szerencs, 1993)

Életútjának vázlatos históriája

Idősb Rákóczi György kétszáz esztendővel Ezelőtt elhagyta szép Erdélyországot,

S a hitszabadságért küzdő seregével Bátran, elszántan a magyar földre vágott...

(Petőfi)

Látványos sikerek, várak, városok, vármegyék meghódolása, taktikus vonulgatások, a nyílt nagy ütközetek óvatos elkerülése - ilyen a mintegy másfél esztendős hadakozás képe. Mikor úgy érzi, hogy mindent elért, amit elérhetett, 1645-ben különbékét köt, de így is sikerül az, hogy 1648-ben az európai háborút lezáró békébe belekerüljön Erdély is, mint önálló állam. Méltán állíthatta: „Egy magyar fejedelem is azt végbe nem vitte, dkit mi mostan."

öreg és beteges már, amikor úgy tűnik, hogy karnyújtásnyi közelségbe kerül a lengyel királyság megszerzése fia, Zsigmond számára. De a földi életből kiragadja a halál (1648. okt. 11.). Erős kis országot hagy fiára, Györgyre, aki azonban túlértékeli a lehetőségeket, s tragédiába vezeti Erdélyt. Erről azonban ő ugyanúgy nem tehet, mint özvegye, Zsuzsanna asszony, aki szerencsétlenségére szinte mindennek az összeomlását megéli, amit Bocskai, Bethlen nyomán férjével együtt felépítettek. A sors volt hozzá annyira kegyes, hogy fia

9