Bodnár Tamás: Szádeczky Károly első világháborús naplója. Egy miskolci honvéd visszaemlékezései (Miskolc, 2017)

A napló átirata - Román fronton

Rettenetes kenyérhiány volt, csak kukoricakenyeret kaptunk nyolcán egyet, azt is a csajkával mértük széjjel. Egy szombaton éj­jel patrujba mentem tizedmagammal, de bizony igen kellett fi­gyelni és vigyázni. Egy emberem lapockalövést kapott, kit igen ne­hezen tudtunk fölvinni az állásba, mert rém jajgatott. Szegény már reggelre meghalt, ottan temettük el a hegy oldalában. Úgy szüleit, mint feleségét én értesítettem. Ezek után, hogy a sebesült bajtársunkat behoztuk, én még óvatosan visszamentem másodmagammal. Alig hogy elértem lent hagyott embereim, a román kegyetlenül kezdett gépfegyverrel lőni, közben kézigránáttal dobálni. Én a part alatt egy nagy kő mellett húzódtam meg. Ez alig tartott egy órát, csend lett és mi libasorban előre húzódtunk, de hirtelen a románpatrijolbb. ütköztünk. A nálam lévő négy kézigránátot közéjük dobtam, amitől ők igen megijed­tek, mert visszahúzódtak. Az őrvezetőm egyet elfogott belőlük, bátorságáért meg is kapta a II. osztályú ezüstérmet. Igaz, megér­demelte. Másnap én lementem Polánkára39 a trénhe^ főhadnagyomnak kést csinálni. Igaz biztonságban nem éreztem magam, mert a ro­mán repülő minden reggel 8-10 [között] irtózatosan bombázott. Innen este beszöktem Gyimesbükkbe a faluba, ahol már civilek laktak. Éppen egy fiatalasszonyhoz mentem be ennivalót kérni, ki szívesen fogadott. Kínált friss juhtúróval és én bizony jól bezabál­tam belőle. Aznap segítettem fát vágni és megétetni a tehenet. Másnap elbúcsúztam a Katicától, ki sok ennivalót pakolt a há­tizsákomba. 39 Gyimespalánka, Palánka (Palanca) falu Romániában Bakó megyében, a Gyimesi szoros keleti végén. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom