Bodnár Tamás: Szádeczky Károly első világháborús naplója. Egy miskolci honvéd visszaemlékezései (Miskolc, 2017)
Bevezetés
A 101-es ezred 1918. január elején Magyarországon történő ke- resztülutazása közben többen hazaszöknek, köztük naplóírónk is. Otthon lefülelik és szándéka ellenére mégis az olasz harctérre kerül, de már a pécsi 19-es honvéd gyalogezred kötelékében, a Piave folyó mellé. Az ezred három zászlóalja Fáé falucska és Oderzó város, valamint a Piavei front között váltja egymást az év elejétől.7 A Szádeczky Károly által itt leírt események és helyek, Codroipo, Rivolto, Udine, Portugruaro, San Vito és még sorolhatnánk, valamint a folyók, a Piave, Tagliamento, Livenza mind-mind azonosíthatók és egy-két kivételtől eltekintve ezeket a visszaemlékező térben és időben jól helyezte el. Külön figyelemre méltó az összeomlás, fogság, szökés és hazautazás hányattatásainak előadása. A visszaemlékezés szövegét a lehetőségekhez mérten betűhíven közlöm, kivéve azokat az eseteket, amikor a szerző a múlt időt kényszerűen jelen időnek akarja beállítani, naplószerűbbé téve ezzel kéziratát. Ebben az esetben igyekeztem csak a ragokat változtatva alakítani a szövegen és olvashatóbbá tenni a leírást. Ugyanakkor a múlt idő használatát nem minden esetben lehetett volna megengedni úgy, hogy a szöveg szórendjén ne változtattunk volna, ebben az esetben a szövegrészt változadanul írtuk át. Az érthetőség kedvéért a szövegbe írt esetleges kiegészítéseket kapcsos zárójelbe tettük. A szerző által használt földrajzi neveket betűhíven írtam át, lábjegyzetben utalva a megfejthető települések mai helyére és helyesírására. Külön említést érdemel a „bakanyelv” amely a német vezényszavakból és katonai kifejezésekből alakult ki. Ennek megfejtésére a forrás végén összeállítottunk egy szószedetet, amelynek segítségével ezek a szavak értelmezhetők. A bakanyelv szavait emellett dőlt betűkkel jelöltük a kötetben. A naplóíró ugyanakkor 7 Ugrády 1938. 428. 10