Bodnár Tamás: Szádeczky Károly első világháborús naplója. Egy miskolci honvéd visszaemlékezései (Miskolc, 2017)

Bevezetés

A 101-es ezred 1918. január elején Magyarországon történő ke- resztülutazása közben többen hazaszöknek, köztük naplóírónk is. Otthon lefülelik és szándéka ellenére mégis az olasz harctérre kerül, de már a pécsi 19-es honvéd gyalogezred kötelékében, a Piave folyó mellé. Az ezred három zászlóalja Fáé falucska és Oderzó város, vala­mint a Piavei front között váltja egymást az év elejétől.7 A Szádeczky Károly által itt leírt események és helyek, Codroipo, Rivolto, Udine, Portugruaro, San Vito és még sorolhatnánk, valamint a folyók, a Pi­ave, Tagliamento, Livenza mind-mind azonosíthatók és egy-két kivé­teltől eltekintve ezeket a visszaemlékező térben és időben jól he­lyezte el. Külön figyelemre méltó az összeomlás, fogság, szökés és ha­zautazás hányattatásainak előadása. A visszaemlékezés szövegét a lehetőségekhez mérten betűhí­ven közlöm, kivéve azokat az eseteket, amikor a szerző a múlt időt kényszerűen jelen időnek akarja beállítani, naplószerűbbé téve ez­zel kéziratát. Ebben az esetben igyekeztem csak a ragokat változ­tatva alakítani a szövegen és olvashatóbbá tenni a leírást. Ugyan­akkor a múlt idő használatát nem minden esetben lehetett volna megengedni úgy, hogy a szöveg szórendjén ne változtattunk volna, ebben az esetben a szövegrészt változadanul írtuk át. Az érthető­ség kedvéért a szövegbe írt esetleges kiegészítéseket kapcsos záró­jelbe tettük. A szerző által használt földrajzi neveket betűhíven ír­tam át, lábjegyzetben utalva a megfejthető települések mai helyére és helyesírására. Külön említést érdemel a „bakanyelv” amely a né­met vezényszavakból és katonai kifejezésekből alakult ki. Ennek megfejtésére a forrás végén összeállítottunk egy szószedetet, amely­nek segítségével ezek a szavak értelmezhetők. A bakanyelv szavait emellett dőlt betűkkel jelöltük a kötetben. A naplóíró ugyanakkor 7 Ugrády 1938. 428. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom