Kis József (szerk.): Áldozatok itthon és távol. Rezes Józsefné naplója (Miskolc, 2018)

Rezes Józsefné naplója

a máz, a festék a nedvességtől. Darabonként áttörölgettem, kiszárítottam és úgy csomagoltam vissza.

Legnagyobb kárunk az ágynemű. Különösen egy párna, majdnem egészen szétrothadt, a másik nem annyira, de majdnem mindegyiknek van hibája. Nagyon sajnálom, mert az nagy értéket képvisel. Nem zúgolódom, sőt örüljünk, hogy ennyire is megmaradtak a holmijaink, csak ezután se törtéjen semmi baja, pedig igen félek az esedeges bombázástól, ami könnyen meglehet.

Édesem, hidd el, hogy mindenemet odaadnék, csak Te jönnél haza, mert mit ér nekem minden, ha Te nem vagy.

1945. III. 7.

Édes Boldogságom, Drága Kincsem! Abba kellett hagynom az írást és ma folytatom. Minden nap szívszakadva várlak... Talán ma, vagy holnap, vagy azután, de jönni fogsz, ezt érzem és ezt az érzést el nem veheti senki tőlem.

Azt mesélik, hogy Romániába vittek benneteket, onnan nem engedtek tovább. Ott pedig kitört a forradalom és mindenkit szétengedtek. Ha így van, akkor Neked is jönnöd kell. Ha ilyeneket hallok, felragyog a szemem és jobban él bennem a remény, hogy hátha igaz.

Ma hallom, hogy létre jött az angol-németegyezménye és rövidesen óriási fordulat lesz. Istenem, csak írnál valamit, hogy tudnék Rólad, mert ez a bizonytalanság megöl, nem bírom, azt hiszem beleőrülök. Folyton az jár az eszembe, hogy hátha valami bajod van és azért nem írsz. Sokan írtak haza, csak éppen Te nem. Mi az oka? Nem tudom. Csak tépelődöm magammal és úgy belefáradok, mintha erőt megfeszítő munkát végeznék.

Drága Kis Pofikám, Életem, nagyon szeredek és igen boldogtalan vagyok nélküled, én már csak melletted fogok igazán megnyugodni, addig nem. Jöjj Édes, amint lehet, mert kimondhatadanul hiányzol nekem.

Forró szeretettel aggódom Érted és hűséges szeretettel csókollak. Margarétád.

1945. III. 10.

Drága Szivecském, Édes Hitvesem! Újra összetört szívvel, szomorúan fogok az íráshoz, még mindig semmi hír Rólad. Pedig ma is úgy

28