Csorba Csaba (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén a történelemben (Miskolc, 1987)

A 16. században a reformáció népi iránya jutott vallási köntösben kifejezésre. Sajátos színfoltját képezték ennek a habánok, akik Svájcból Ausztrián át Morva­országba, majd a 16. század közepén a keleti országrészre bevándorolt anabaptisták voltak. Főként fazekasaik váltak híressé. 17. századi sárospataki edényeik formáin és díszítésén eredetileg olasz hatás érvényesült. Később ezeket a magyar motívumok váltották fel. A 18. században művészetük beolvadt a népi fazekasságba. A protestáns kultúra egyik legjelentősebb központja Sárospatak. Kollégiumát az 1530-as években Perényi Péter alapította. Virágkorát I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna pártfogása alatt élte a 17. század derekán. A 18. században új­jászülető iskolája olyan kitűnő diákokat nevelt, mint Gyöngyösi István, Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Fáy András, Szemere Bertalan, Kossuth Lajos, Erdélyi János, Tompa Mihály, Izsó Miklós, Tóth Ede, Gárdonyi Géza, Komáromi János, Móricz Zsigmond —, hogy csak néhányat említsünk a leg­jelesebbek közül. A Hegyalja a 16—17. században vált az ország egyik legjelentősebb — nemzet­közi hírű — bortermelő területévé. A nagybirtokosok, a meggazdagodó nemesség és paraszt-polgárság jelentette 1711-ig a Habsburg-ellenes küzdelmek egyik leg­fontosabb bázisát az országban. BIBLIA ISTENNECÔESWYÿ TESTAMENT VM AN AC PROPHE'TA'C PS APOSTOLOC g] A Z A Zr MAGYAR NYP.LWRF, FORHITTA­m? ‘ iw. ; fe'.tv lutt cgclilenes wijwnan.Ai lllcnncc Mjgyar erfiágban való Anya fient Egyházi* nac cpùicfére. KÁROLI GÁSPÁR BIBLIÁJA. NYOMTATTÁK VIZSOLYBAN, 1590-BEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom