Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
Az intézményes forradalom és a parasztság
államhatalmi szervek megerősítését. Az intézményesedő forradalomban a spontaneitást, a lelkesedést és az ellenőrizhetetlenséget magába rejtő hagyományos falujáró mozgalom „átszervezésének” lényege épp az államhatalmi, adminisztratív szervek megerősítése kellett legyen. A Falujáró Alosztály rituális önkritikáját követően javaslatot tett a falujárás átszervezésére a fenti célból a „kevesebbet, de jobbat” lózung jegyében. A legfontosabb új irány a falusi pártszervezetek, téeszek, állami gazdaságok népnevelőinek, vezetőinek, pártmunkásainak segítése s tanítása kellett legyen, hogy „állandóan napirenden tartsák, és időre végrehajtsák a Párt és a kormány egyes határozatait.” A falujárás irányításának és ellenőrzésének helyi (megyei és járási) szintre delegálást javasolták. Az új falupolitikai kurzusnak megfelelően a falujárás legsikeresebb ágazatát, a kultúr- csoportok munkáját elválasztani javasolták a falujáró mozgalomtól, hogy „átépítsék azt az állami kulturális szervekre.”307 Az idézett dokumentum arra bizonyság, hogy az intézményesített forradalomban a mozgalmi elemeknek idővel el kellett tűnniük, hogy átadják helyüket az állami és a vele egyre inkább egylényegű pártpolitika helyi képviselőinek, akik rendszeres és ellenőrizhető, adminisztratív módon implementálhatták helyben az aktuális kurzusnak megfelelő politikai, gazdasági, vagy épp kulturális feladatot. Kimondadanul, de a koalíciós időkből örökölt falujárás épp mozgalmi jellege miatt vált a legfelsőbb pártvezetés kritikájának és átszervezési szándékának tárgyává. Az MDP KV Központi Szervezési Osztálya az Agitációs Osztály falujáró munkáról szóló jelentéséhez írt feljegyzése szerint a falujáró munkát sem a pártközpont, sem a megyei pártbizottságok nem ellenőrizték kellőképen. Ugyanonnan tudható, hogy a falujárás az MDP számára évente 11- 12 millió forintba került, országosan mintegy 500 teherautó segítette a falujárást, mely teherautók túlnyomó többségét — egyéb, költségekkel járó „szolgáltatásokkal, eszközökkel együtt - a termelő üzemek bocsátották a falujárás rendelkezésére.308 Nincs mit csodálkozni, hogy ezek után Rákosi az Agitációs és Propaganda Osztályt arra utasította, hogy „az agitáció foglalkozzon a falujárókkal, adjon nekik megfelelő programot. Azt is nézze meg, hogy szükség van-e még erre a munkára, mely óriási összeget emészt fel. Talán ennyi *>7 MNL. MÓL. 276.108/40. őe. 414-417. 308 MNL. MÓL. 276. 108/40. őe. 413. A falujárás tételes költségeire — főként a közlekedés költségeire -vonatkozóan megyei lebontásban rendelkezésre áll részletes kimutatás: MNL. MÓL. 276. 108/40. őe. 232-233. 146
