Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Misszionáriusok a teherautókon

neveljünk a régi 'urainknak'. Ezek az emberek, sajnos még sokára fogják megérteni 'Tiéd az ország, magadnak építed'!” Arról, hogy a helyiek miként is képzelték a kommunista pártot, Szilágyi roppant érdekesen nyilatkozott: „Vártunkat csak. úgy értelmezik, hogy adjunk és adjunk, de pártéletet nem akarnak élni.” Ezen felül jelentésében a párttitkár és egy — a 4-es pontban még kifogástalan — népnevelő erkölcseit kifogásolta, a párttitkár ügyét (anyagi visszaélés) jelentette a megyebizottságnak. A faluban volt termelőszövetkezet, de ennek nem nagy jelentőséget tulajdonított a jelentés írója, mert abba „a jobb módú parasztság kezd beszivárogni.” A termelési verseny nem érdekelte a helyieket. Léhen az egyesülés előtti napon volt a falujáró. A húszfős pártszervezetben 8 frissen felvett újgazda volt és két pártmunkás, akiket Szilágyi állított be a helyszínen. Pártnapot havonta tartottak, a tagság fele vett azokon átlagosan részt. Azt írta Szilágyi, hogy „Nincs népnevelő, de még arra megfelelő egyén sincs.” A lakosság hangulata nyugodt. A nagy szegénység mellett a bundásbogár és a szárazság miatti elkeseredést említette. Egyéb megjegyzéseiben tudatta, hogy a falu „öreges” párttitkára, bár háromhetes pártiskolát végzett, semmi tekintéllyel nem bírt a faluban. A havonként megtartott pártnapok ellenére a helyi pártéletet nem létezőnek tartotta Szilágyi. A kicsi — 2-3 holdas — földön gazdálkodó parasztok „a szövetkezettől irtóznak. Itt is, mint általában (...) nagy a 'kolhoz' mese”. A helyiek termelési versenyt nem akartak. A csalódott kommunista misszionárius így fejezte be jelentését: „Azt mondják 'esőt adjunk, majd lesz minden'. A bundásbogárra is azt mondták, majd elviszi a jó Isten, ha megjavulunk és többet imádkozunk. Politikailag képzetlen, bizalmatlan, elmaradott, de irigy nép.”214

Palotai Károly, rákospalotai falujáró szintén az Encsi járásban tevékenykedett. Alsógagy, Felsőgagy, Gagyapáti és Csenyéte voltak a kijelölt terepe. Kommunista pártszervezetet csak két helyen talált. Csenyétén 35 fős kommunista alapszervezetet talált hat új paraszttaggal, akik közül egy régi kisbirtokos volt. Ezekhez jött az egyesülés után nyolc szociáldemokrata, akik közül ketten lettek a párvezetőség tagjai. Az egyesülést „a dem. Gondolkodásúak örömmel veszik tudomásul. A másik része közömbösen.” Újjászervezte a helyi vezetőséget. A lakosság hangulata „politikailag erősen javulónak” tűnt a népnevelő számára. A bundásbogarak mellett az ürgéket is említette, mint a hangulatot szintén károsan befolyásoló tényezőt. Az egyéb megjegyzésekben új motívum bukkan fel Palotai csenyé214 PTIA 274. F. 21. Cs. 47. őe. 23-27.

106