Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
Misszionáriusok a teherautókon
1948. április 15-én a KV Propaganda Osztálya kérte átiratban a Szervezési Bizottságot, hogy célzott falujárást szervezzen.208 Az ívekben tetten érhető az a sajátos kommunikáció, amit a központi pártvezetés a falusi párttagokkal folytatott politikai misszionáriusok közbeiktatásával. Több fél is részt vett a konkrét kommunikációban. Egyfelől a pártközpont, másfelől a falusi pártszervezetek tagjai. Megjelennek ebben a kommunikációban a me- diátorok: a falujárók, valamint a meglátogatott falvak nem kommunista lakói is. A célzott falujárás, esetünkben: konkrét politikai falukutatás célterepe Sopron, Somogy Fejér és Abaúj vármegyék voltak. A beérkezett kérdőívek valamivel több, mint kétharmada volt abaúji. A forradalmi korszakokra jellemző párhuzamosság, mit a „megismerve térítésben” már láthattunk, esetünkben is megmutatkozott. A 10. (Egyéb megjegyzések) rovatra adott válaszokból kiderül, hogy a falujárók előadás tartása mellett a helyi pártszervezetek rendbetételét is feladatul kapták, abban az esetben, ha arra szükség volt. Negyvenöt községet nyolc vándornépnevelő látogatott meg. A kiértékelés szerint 37 faluról készült részletes jelentés.209 Ezek közül 30 maradt fenn, amelyeket hat falujáró készített. 1948. április 28—május 13.-a között zajlott ez a falujárás, ami egyben az egyesülés ideje is volt. Az újpesti, meglehetősen iskolázadan Simon Kálmánné öt községet látogatott meg a Gönci járásban: Nagybozsva, Kisbozsva, Nagyhuta, Kishuta és Nyíri. Kisbozsván, a 17 család lakta kisfaluban egy párttag volt, a falu lakót tehetős kisgazdákként jellemezte Simonná. A többiek „hallani sem akarnak a kommunistákról”. Kishután egyetlen párttagot sem talált. A többi faluban mindenütt talált pártmunkásokat. Pártnapot egyik faluból sem jelentett, a népnevelők munkájáról sem tudott semmit sem írni. A falvak lakosságának hangulatáról Kishuta kivételével mindenütt írt. A legerősebb pártszervezettel (60 fő) rendelkező Nyíriből „vallási sovinizmust” és felekezeti megosztottságot jelentetett. A 24 fős alapszervezettel rendelkező Nagybózsváról a nagy szegénységet említette elsőként. Megjegyezte, hogy „a pap nem politizál, így a nép megelégedett”. A 28 kommunista párttaggal rendelkező Nagyhutáról azt írta, hogy a „tótok elége- dedenek” és szeremének már Szlovákiába menni. Emellett még a kiosztott erdő nagyságával való elégededenséget jelezte innen Simonná. Nagybozs- vát „öntudatos és tudás szomjas emberek” lakják, a falujáró szerint. Megszervezte az ifjúsági szervezetet 39 taggal, a tanítót és annak öccsét tette 208 pnA 274-21. 47. őe. 1. 209 pnA 274-21. 47. őe. 56. 98
