Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Misszionáriusok a teherautókon

kőváralja.) Más község közömbös maradt (Regéc). Hejcén egy kisgazda azt mondta Kerekesnek: „Tudod, testvérkém, sokan volnának a Pártod tagjai, ha nem félnének a kolhoztól.”189 Sztrehovszki György népnevelő hét falut látogatott le. Hollóházán egy kommunista párttag sem volt, Füzéren is csak öt. A legerősebb az MKP Telkibányán volt, ahol a Kisgazdapárttal „a közigazgatásban egyformán foglalunk helyet.” Nyíriből és Kovácsvágásról is a kolhoztól való félelemről tudósított a népnevelő, Füzéren meg arról, hogy az MKP helyi szervezetének létszáma 15-ről 5 főre csökkent, mert „a Pártban bent” voltak a cigányok, akiket „ki kellett zárni”190. Általában gyenge és kispresztízsű kommunista pártszervezetekről szólt a jelentés, ugyanakkor a Kisgazdapárt befolyásának csökkenéséről is tudósít. Sztehovszki falvai közül egyedül Göncpusztáról számolt be sikeres népgyűlésről. Helyenként említi jelentése a községek panaszait is: hol az erdőosztást, hol a permetező hiányát.191 Tokár Antal népnevelő az abaúji megyeszékhely, Szikszó mellett Halmajon és Komjátiban, Felső- és Alsóvadászon tartott előadást. Alsóvadász kivételével mindenütt reakciós hangulatról számolt be a népnevelő. Ugyanakkor Szikszóról azt jelentette, hogy „a Párttól való félelem, különösen az összeesküvés leleplezése óta kezd megszűnni.” Bár azt is megjegyezte, hogy „a szegény parasztok kevés kivétellel szeretik Pártunkat, de félnek a fordulattól.” A helyi pártszervezetről megjegyezte, hogy „nagyon elmaradottak az elvtársak.” Ezt próbálták ellensúlyozni a megye egyetlen üzemi pártszervezetének, a rendőrkapitányságnak kommunista vezetői. Halmajon a hadiözvegyek segélyét panaszolták fel a helyiek, akiknek, a jelentés szerint reakciós a hangulatuk. Komjátiból azt a rémhírt jelentette, hogy „Rákosi eladja a magyarokat az oroszoknak és ezért a kommunisták pénzt kapnak:” A középparasztságról megjegyezte a jelentés szerzője, hogy „Pártunkkal szemben elfogult és gyűlölködő.”192 Birkás Antal népnevelő két községéből (Tornanádaska, Becskeháza) a parasztok körében általánosan elterjedt kommunistaellenes rémhírekről számolt be. Tornanádaskán, ahol a helyi laktanya párttagjai jelentették gyakorlatilag a kommunista pártot, arról tudósított a népnevelő, hogy a helyi rémhírek szerint Miskolcon már akasztják a kommunistákat. Becske189 PTIA 274-21.94. őe. 6-7.

190 Egy 1946 szeptemberi abaúji falujáró-jelentés Ináncs község kapcsán is kitért a pártba belépett, „beíratott” cigányokra és a cigányok hatására a helyi pártszervezetek presztízsére, „...köztük (a párttagok között) egy jó pár cigány is volt ahol nagyon rossz példa pártéletünk szempontjából.” PTIA 274-16.134. őe. 99.

191 pTXA 274-21.94.őe„ 8.; 16.

192 PTIA 274-21.94. őe. 10.; 18.

89