Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Misszionáriusok a teherautókon

tét. A népgyűlés gyakorlatilag érdektelenségbe fulladt. Mindösszesen 70-en vettek azon részt, és az esemény panasznapba fulladt. A helyiek kritizálták a földreformot, a magas ipari árakat, a vetőmaghiányt. A népnevelő megí­télése szerint a falu a klerikális reakció befolyása alatt állt még 1947 elején is. Sajóhídvégről élő pártszervezetről tudósított Molnár. A 950 lakosú faluban 105 regisztrált párttagot talált, akik közül 40-en fizettek tagdíjat. A helyi pártszervezetnek párthelysége is volt, ahol pártaktívát tartott a nép­nevelő, ott 250-en jelentek meg, „főként kisgazdapártiak”. A népgyűlés vé­gül elfogadta az összeesküvést elítélő határozatot. A sajóhídvégiek pana­szai központjában a hadifogoly-kérdés állt. Hernádkakról jelentette, hogy a 779 lakosú faluban 29 párttag volt nyilvántartva, ám a népgyűlésen csak 18-an vettek részt. A helyi pártszervezetről annyit jegyzett meg, hogy „pártélet egyáltalán nincs.” Arról is tudósított, hogy a parasztok féltek a fordulattól. Egy helyi kisgazdapárti felszólaló szavait idézve jelezte, hogy a falu népének a politikától való tartózkodása azzal magyarázható, hogy „már sokat ígértek a választásokon, de mindég megcsalják a parasztságot. Állan­dóan zaklatják a beszolgáltatással...” A népnevelő jelentésében tudósít arról, hogy a helyiek elvárják a Kommunista Párttól, hogy a hadifoglyok ügyében tegyen lépéseket. Ocsanálosban nagyobb érdeklődés kísérte a fővárosi nép­nevelőt. A közel kétszáz lakosú faluban 27 párttag volt. A népgyűlésen hat- vanan vettek részt, az sikeres volt. A gyűlés után jó kétórás informális be­szélgetést folytatott a falu vezetőivel. Megtudta, hogy az orvos messzire van a falutól, az iskola javításra szorul, hiányzott a kultúrház, a villany, a rádió és az újságok. Sóstó falván is sikeres népgyűlésről tudósított. A nyolc­van lakosú faluból — ahol az MKP-nak 30 regisztrált tagja volt — hatvanan vettek részt Molnár előadásán. Szavai szerint a helyi kisgazdák és parasztpártiak támogatták a pesti kommunista szavait. Szükségük volt a községben boltra, valamint a hadifoglyok mihamarabbi hazatérését kérték kieszközölni a pesti pártaktivistától. Más falvakhoz hasonlóan itt is megfo­galmazódott az igény arra, hogy minél gyakrabban látogassák meg közsé­güket a központból. A fentieknél izgalmasabb, gyakran negatívabb tapasztalatokat szereztek az ugyanabban az időben Zemplén és Abaúj megyét hasonló céllal meglátogatók. Kerekes József falvaiban a népnevelőt és az összeesküvésről szóló tájé­koztatóját egész másképp fogadták. Bár a népgyűlésekről szóló tudósításai visszatérő jelzője a jól sikerült, ám maga a népnevelés kevésbé volt sikeres. Tíz falut látogatott meg a népnevelő. Volt, ahol nem volt hozzászólás az előadáshoz. Több helyen nem hittek az összeesküvésről szóló előadásnak, s volt falu, ahol a közbeszólók, „az összeesküvőket is éljenezték” (Boldog­ít

Next

/
Oldalképek
Tartalom