Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
"Tízezer új falukutató" (Falujárás a koalíciós korszakban, majd a proletárdiktatúra első éveiben)
azok a városok és üzemek is bekapcsolódjanak a falulátogatásba, amelyek ez ideig nem vettek részt benne.”169 A dokumentum felhívta a falujárókat a falvak pártszervezetei munkájának megjavítására. Az ipari és politikai mellett kulturális munkára is felszólította aktivistáit a KV. Miután a megcélzott munka „gyanús, gyanakodó idegenkedő”, ismeretlen és majdnem ellenséges terepen kellett folyjon, elengedhetetlennek tűnt, hogy a terepre indulók felkészüljenek „terepükből”. A KV felhívta az érintettek figyelmét a faluval kapcsolatos pártkiadványok, a Szabad Föld, a párt Parasztprog- ram-tervezete tanulmányozására. Az ajánlott kiadványok ismeretében kijelenthetjük: a lelkes misszionáriusok csak felszínes — végtelenül lapos lózungokban kimerülő, a fényes jövőt tárgyaló — szövegeket ismerhettek.170 Ezek a korabeli magyar falu állapotáról szinte semmit sem árultak el. A falura egy-egy hétvégén lelátogató misszionáriusoknak a helyszínen kellett megismerkedniük a térítendőkkel, azzal a társadalmi, kulturális valósággal, melyről csak annyit tudtak, hogy azt meg kell változtatni. Meg kellett változtatni, mert az — szerintük és az 1945-ös választásokból maguknak levont tapasztalatok alapján — elmaradott volt és sötét. E két szó nagyjából ki is merítette a falujárók előzetes ismereteit a magyar faluról, annak társadalmáról. A falujáró mozgalom halvány történeti emlékezete a korabeli pártsajtóban, pártpropagandában gyökerezik. A Magyar Kommunista Párt üdvtörténetét adatoló, közlemények a korabeli hivatalos pártkommunikáció által sugalmazott hősi képet elevenítette fel.171 E megközelítés szerint, a falu169 Rákosi Sándor — Szabó Bálint (szerk.): A Magyar Kommunista Párt és Szociáldemokrata Párt határozatai 1944—1948. Kossuth, Budapest, 1967, 258. p. 170 Például: Donáth Ferenc: A magyar parasztság válaszúton. Szikra, Budapest, é.n. Donáth 1946-os brossúrájából megtudhatták a falura készülő misszionáriusok, hogy látogatásuk éppen aktuális, a helyzet arra megérett. Ám azt, hogy mi is az aktuális helyzet a magyar vidéken a földreform második évében, az Donáth írásából nem derülhetett ki. A parasztprogram-tervezet még ennél kevesebb előzetes eligazítást adhatott a falujáróknak. A Magyar Kommunista Párt programtervezete a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és a dolgozó parasztság helyzetének megjavítására. Szikra, Budapest, 1946. 171 B. Sinkovich Márta — Imre Mátyásné: A falujáró mozgalom dokumentumaiból. Párttörténed Közlemények, 1958. 2. 189-214. pp. „A közveden anyagi segítség volt a legmeggyőzőbb agitáció.” I.m. 189. p; Gungl Ferenc: A baranyai falujáró mozgalom (1945—1948). A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XTV-XV. Pécs, 1974. 195-204. pp. Gungl szerint a falujárás három főcsapása a választási kampány, a példaadó „aprómunka” és a politikai agitáció volt.; Tokai Ferenc: Falujáró mozgalom megyénkben (1945-1946). Borsodi Szemle, 1971. 4. 52-58. pp. Tokai a falujárás megindítását azzal magyarázta, hogy „jelentős paraszdakosságú területeken az MKP befolyása nem megfelelő” volt. Ez különösen igaz volt dél-Borsodra és a teljes Abaúj megyére. I.m. 52. p. Tokai elemzése szerint a falujárás, lényegét tekintve olyan, a város és a falu közötti közvetlen termékcsere volt, amely „a módosabb parasztság semlegesítését” segítette elő. I.m. 54-57. pp.; Koltai Sándomé: A Magyar Kommunista Párt Pest-megyében végzett tömegpolitikai munkájának néhány kérdése az 1945-ös és 77
