Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

"Tízezer új falukutató" (Falujárás a koalíciós korszakban, majd a proletárdiktatúra első éveiben)

munkásság és családjaik éhhalálának elkerüléséhez, és a szovjethatalom: a proletárdiktatúra intézményeinek megteremtéséhez.147

Ezért a szovjet-orosz plodotijad-okát nem lehet a magyarországi kommunista falujárók előképeinek tekinteni. Az előzőek polgárháborús körülmények között terrorszervezetekként működtek, Lenin szavaival: keresztes hadjáratot folytattak az európai Oroszország központi kormányzóságaiban. Nemhogy nem volt feladatuk a kommunisták elleni előítéletek eloszlatása, legszéleseb társadalmi meggyökereztetése a falvakban, hanem objektíve épp az ellenkezőjével foglalkoztak: félelmeket és előítéleteket gerjesztettek fegyverrel a kezükben. Háború volt ez, mint Lenin mondta: keresztes háború. A másik különbség a magyarországi falujárás és a szovjet-orosz „terménybegyűjtő osztagok” között az volt, hogy ez utóbbiakat központilag szervezték, katonailag irányították és ellenőrizték ugyanúgy, mint az OK(b)P KB propagandacsoportjait is, amelyek a húszas évek közepén működtek a szovjet vidéken. Ezek már az ún. lenini behívót követő, intézményesülő forradalom eszközei voltak. Egyszerre szolgálták a párt általános vonalának megerősítését, a különböző, ellenzékinek minősített irányzatokkal való leszámolás vidéki pártbázisának kiszélesítését és a párt politikájának külső, egyoldalú kommunikációját, ismertetését: a parasztságnak a szocializmus szellemében való tömeges átnevelését.148

1945 tavaszán az MKP vezetése kiadta a jelszót, hogy a pártot nemzeti tömegpárttá kell átalakítani. Feloldották a párttagságot addig formálisan nehezítő akadályokat. A pártmunkát az egész országra ki kívánták terjeszteni. Az MKP országos párttá változtatásához mindenhol pártszervezeteket kellett létrehozni. Ez a szándék nem csak a kommunisták pártját jellemezte ekkor. A vidéki kommunista pártszervezetek megerősítése — a párt országos méretekben jelenlévő politikai erővé tétele — volt az MKP 1945 tavaszi nyitásának célja. A vidéki kommunista pártszervezetek meglepő gyorsasággal jöttek létre a front elvonulását követően.

Ne feledjük, olyan terepen jöttek létre ezek a pártszervezetek, ahol az esetek többségében semmiféle munkásmozgalmi hagyományról nem beszélhetünk. A vidéki Magyarország kisebb-nagyobb településein, az 1945 előtt üldözött, illegális munkáspárt olyan terepen kezdte meg tevékenysé147 Orehova, L. M.: Pohod rabocsih na derevnju v 1918 godu. Voproszü Isztorii KPSZSZ, 1958. 1. 123-136.; Sarapov, G. V. (főszerk.): Isztorija szovetszkogo kreszt’jansztva. 1. Kreszt’jansztvo v pervoe deszjadletie Szovetszkoj vlaszti 1917—1927. 67-73. pp.

148 Jurkov, I. A.: Propagandisztszkie gruppü CK BKP(b) v 1924-1927 godah. Voproszü Isztori KPSZSZ, 1961. 1. 106-113. pp.

68