Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

A szervezettség legfelső foka (Adatok a kommunista párttagság kérdéséhez)

zeti szabályzatának sem megfelelő tömegpártként egyesült a Szociáldemokrata Párttal. A fenti példák reméljük megfelelően adatolták azt, hogy a magyar kommunisták pártja nem volt „a szervezettség legfelsőbb foka”, s a pártfegyelem a párt szervezettségével volt arányban. Ezért semmiképp sem tekinthető a párt — a párttagság — a saját maga számára előírt szervezett és egységes élcsapatnak és/vagy hatékonyan működő összeesküvők összességének.

Hogy ki és pontosan miért lépett be a legális tömegpárttá vált Magyar Kommunista Pártba, ma már nem tudható. Erről az adott időszakban nem készült semmiféle felmérés, adatgyűjtés. Az utólagos önigazoló-visszaemlékezések pedig mindig a visszaemlékezés korának kulturális-politikai elvárásainak, normarendszerének igyekszik megfelelni. Nem lehet továbbá korrelációt kimutatni a térség falvainak „típusa” és a pártszervezet nagysága között, mondjuk szociális, felekezeti, vagy épp földrajzi alapon. Az ilyen típusú kutatások, mind a helytörténet, mind a mikrotörténet műfajában teljesen hiányoznak, talán nem véletlenül, hisz e fejezet példái is mutatták, az esetlegesség, a személyi, s főleg személyes viszonyok hatása meglepően erős volt a pártszervezetek alakulását illetően.

62