Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

"A Nagy Terv"

forrásokhoz, melyek a kommunista párt és pártok társadalmi, mentalitás- történetéről beszélnek. Erre tesz kísérletet egy magyarországi régió — ma megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye — kommunista pártszervezésének, pártszervezeteinek története elemzésén keresztül. Kutatásainak első eredményei mellett a kutatás kapcsán felmerült kérdéseit és kételyeit is tartalmazzák az alábbiak.

Vörös és fekete, fekete vagy fehér?

Párttörténet. A pártvezetők, pártideológusok, a központi pártvezetés történetei azok. A brechti kérdésre, hogy ki (és mi) a párt és annak története, a történetek írói egybehangzóan azt felelik, hogy az jól szervezett, a demokratikus centralizmus diktatórikus elvére épült fegyelmezett és hierarchizált szervezet legfőbb szintjeinek, vezetőinek története.49 A lokális folyamatok, történések csak színező elemei a nagy történetnek.

A forráskezelést és a szemléletmódot leszűkítő fenti megközelítéssel — meggyőződésünk szerint — nem lehet megérteni a Párt, a pártok működését. Mert hiszen, ha egy párt, egy kommunista párt nem csak megragadni, de megtartani is akarta a hatalmat, úgy az irányított társadalommal nem kizárólag a — ma már megmosolyogtató — propagandán keresztül kellett, hogy kommunikáljon. Az említett pártoknak a hatalomért folytatott küzdelemben, majd a hatalom birtokában többszázezres, sőt, milliós tagságuk volt. Vegyük csak Magyarország példáját! A forradalmi élcsapatnak a két munkáspárt egyesülése pillanatában egymillió-kétszáznyolcvanezer tagja volt. Az ország teljes lakossága pedig ekkor kilencmillió körül volt. A párt tagjaivá pedig csak felnőttek lehettek. Ha ezt a tényt szem előtt tartva ismét felvetjük Brecht kérdését, hogy ki is a párt (Wer aber ist die Partei), úgy a hagyományos válaszok, a tudatosan, előre megírt forgatókönyv szerint tevékenykedő kommunista pártvezetőségekről szóló történetek már kevéssé tűnnek alkalmazhatónak. És nem azért, mert Brecht annak idején —

49 Erényi Tibor — Rákosi Sándor (szerk.): Legyőzheteden erő. A magyar kommunista mozgalom szervezeti fejlődésének 50 éve. 2. Kiadás, Budapest, Kossuth, 1974.; Magyar munkásmozgalom története 1944—1962. MSZMP Marxizmus Leninizmus esti egyeteme. Kossuth, Budapest, 1970.; Vass Henrik (szerk.): A kommunista párt szövetségi politikája: 1936-1962; vö. Kovrig, Bennet: Communism in Hungary. From Kun to Kádár. Stanford, Hoover Institution Press, 1979; Miklós Molnár: The Communist Party of Hungary. In Fischer Galati, Stephen (ed.): The communist parties of Eastern Europe. New York, Columbia Univ. Press, 1979,; Uő: A Short History of the Hungarian Communist Party. Westview Press, Colorado, 1978; László, Kürti: Hungary. In Ramet, Saubrina, P. (ed.): Eastern Europe since 1939. Bloomington-Indianapolis, Indiana University Press, 1998.

25