Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
Az intézményes forradalom intézményének élete. Pártélet az ötvenes években
két diósgyőri gyárnak, az Ózdi Gépgyárnak, Borsodnádasdnak és Miskolc- nak adatait. Külön rubrikát kapott az előírt és az elért eredmény. A megyében 1365 ipari munkás felvételét tervezték be, amiből 285 valósult meg (21%). A mezőgazdasági munkás kategóriában a nyolc járásból 500 fő volt az előirányzat, amiből a tárgyidőszakban 29-et értek el. A téeszekben 188 előirányzottból 3-at teljesítettek.385 A tervszerűséget ezután a megyei pártépítésben — a fennmaradt dokumentumok alapján — nehezen lehet tetten érni. A nyilvánvaló kudarcok után a jelentések már nem az előírt tervszámok teljesíthetedenségéről és ennek okairól szólnak, hanem inkább az így-úgy elért pártépítési számok le-, pontosabban feljelentéséről. A továbbiakban ezek a jelentések egyre inkább a korszak termelési beszámolóira hasonlít. Ezek legjellemzőbb tulajdonsága a folyamatos fejlesztés és fejlődés képének és képzetének olyatén való közvetítése, hogy a valóságos folyamatok számait elrejtették a „termelési beszámolók” sorai között. 1950. január 8-án, az MDP KV SZO-nak telefonos megkeresésére kezdte el a borsodi pártbizottság feljelenteni /sic ! / a tagjelöltekre és a tagfelvételre vonatkozó adatokat. Ettől kezdve rendszeressé váltak a vonatkozó jelentések a pártközpont felé. Az első jelentés már és még az új párt rituáléit követte: elnagyolt, elkent adatok, és önkritikus lokális életképek mellett az apróbb hibák kijavításának ígéretét és legfőképp a helyes helyi politika győzelmi jelentéseit olvashatjuk a forrásban. A kritikai részben a leggyakrabban visszatérő, kijavítandó motívum a tagtoborzás, tagfelvétel kampányjellege volt.386 A februári jelentésből is hiányoznak az abszolút számok, helyettük százalékokat és pozitívnak feltüntetett folyamatok jelzéseit kapta a pártközpont. A későbbi jelentések alapján megkérdőjelezhető módon arról számolt be az egyesített vármegyék tagfelvételi munkájáról a jelentés, hogy „a szociális összetétel is javult az által, hogy nagy részben ipari, tszcs és 7 holdon aluli dolgozókat vesznek fel tagjelöltnek.”387 Rákosi Mátyás 1950. február 10.-én a Központi Vezetőségben tartott beszámolójának legfontosabb üzenete az volt, hogy „Erősítsük Pártunk kapcsolatait a tömegekkel”. A különösen a hatalmon lévő kommunista 385 Kimutatás 1949. július 1.-től október 31.-ig történt tagjelölt felvételekről. Miskolc, 1949. október 29. MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe. 3“ MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe. 387 Politikai kiértékelés. Borsod — Abaúj — Zemplén egyesített vármegyék 1950 február havi tag és tagjelölt felvételéről. MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe. 187
