Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
Az intézményes forradalom intézményének élete. Pártélet az ötvenes években
hogy a pártközpontban is érzékelték a vidéki pártmunka meghatározó ágazatának gyengeségét. A határozati javaslat arról is tudósított, hogy az állami gazdaságok pártszervezeteiben „a titkárok politikailag és amúgy is műveletlenek, iskolázatlanok”, négyötödük még nyolc elemit sem végzett.355 A vidéki — falusi, téesz, állami gazdasági — pártszervezetek szervezeti és lokális állása, tekintélye már egy évvel korábban is téma volt a pártközpontban. Az MDP KV Politikai Bizottsága 1953. szeptember 16-án a párt 1953. első félévi tag- és tagjelölt-felvételi munkáját értékelve arra jutott, hogy döntő szempontnak kell lennie a pártépítésben a minőségnek. A „párt és a tömegek közötti kapcsolat meglazulásának” legfőbb mutatóját a tagság létszámának további 27550 fős csökkenése mellett abban látták, hogy „a pártonkívüliek legjobbjai nem törekedtek a párt soraiba.” A direktíva források akaratlan helyzetértékelésére jó példa a jelentés azon megfogalmazása, mely szerint „a tagfelvételnél falun különös figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági szakemberek (agronómus, főgépész, traktoros stb.) felvételére.” A paraszt párttagok aránya és száma 1953-ban csökkent. Az intézményes forradalmat — ami meghatározás szerint mindig és egyre inkább aktív — csakis az új osztály aktivizálásával lehetett fokozni, pontosabban: ekkor már csak imitálni. A kizártak többsége is paraszt volt (42,7%). A „párttól elszakadok”, „a párttal szemben közömbösek” vagy elvesztették tagkönyvüket, és/vagy nem fizettek tagdíjat, illetve nem vették át új tagsági könyvüket. Legnagyobb számban épp az egyénileg gazdálkodó parasztok „szakadtak el” imigyen a párttól. Az 1953. június előtti pártvezetésben és a gazdaságpolitikában látták a párttól való elfordulás, a „passzivitásba vonulás” fő okát. A párttagság számának, területi, pártstatisztikai-szociális összetételének országos számai épp azt mutatják, hogy az 1953-as fordulat sem volt képes a fent említett passzivitást, elutasítást megváltoztatni 1955—1956-ra. Pártélet, pártfegyelem A párttagság létszámának növekedése, a tag- és tagjelölt-felvétel adatai fontos adalékok a kommunista párt, a Magyar Dolgozók Pártjának társadalmi történetéről, a párt társadalmi bázisának kialakulásáról, e társadalmi bázis lehetőségeiről és korlátáiról, de a statisztikai és egyre formalizálódó pártszervezés és pártélet lehetséges tartalmára nézve rendelkezünk egyéb 355 MNL. MÓL. 276. 72. 28. őe. 2-3. 173
