Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Bevezetés

hogy az azonos forrásokkal dolgozó szerzők között találhatunk olyanokat, kik történészi tevékenységük első évtizedeiben a kommunista üdvtörténetet írták és adatolták, majd kor-, korszakfordultával ugyanazon források és argumentációs eszközök mentén a kommunista összeesküvés nagy tervéről szóló nemzetközi „tudományos” ipar beszállítóivá váltak.22

Eastern Europe since 1939. Indiana University Press. Bloomington - Indianapolis, 1998. 71-93. pp. Kürti tanulmányában egybemossa az 1945-1956 közötti magyar történelmet, mely számára a sztálinizmusról és az államszocializmusról szól. I.m.: 73-79. pp.; Bár a kommunizmus örökségére fókuszál, de érdekes egy magyar tárgyú tanulmány vonatkozó passzusának összevetése Kürtiével. A szerző nem kevesebbet állít, minthogy: „In the Stalinist period (1945-56) the Party was a ruthless executor of the Kremlin's will in Hungary as it persecuted large segments of the population through uncommonly brutal practices. Barany, Zoltán: Hungary. In: Uő. - Völgyes, Ivan (editors): The Legacies of Communism in Eastern Europe. The John Hopkins University Press, Baltimore — London, 1995. 178. p.

22 Erre, magyarországi vonatkozásban érdekes elemzést ad Krausz Tamás: Az „összeesküvés-elmélet” sztálini iskolája. Eszmélet, 49. 2001, tavasz. 81-104. pp. Krausz érzékenyen és nem kevés szenvedéllyel írja le a történészi pálfordulások legújabb-kori történetét. Elemzésében a jelenség diagnózisa helytállónak tűnik.

15