Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
Az intézményes forradalom és a parasztság
os2tályon 1951. január legelején.320 Alig egy hónap múlva kés2Ült jelentés „a falujárás áts2erve2ésének eddigi tapasatalatairól”.321 Ebből kitűnik, hogy a2 áts2erve2és alatt álló falujárók a2 átS2erve2ésről értesültek, a2t tudomásul vették, ám „megfelelő instruálás” hiányában nem vége2ték megfelelően. S2Íntén már a2 áts2erve2és alatt álló, illetve áts2erve2ett falujárásról található a2 MDP KV APÓ anyagában egy „Öss2evont jelentés” a Diósgyőr-vasgyári falufelelősöktől és a falujárás Ü2emi kiértékelőitől 1951. februárjából.322 Ekkorra már ritkulnak, majd idővel teljesen eltűnnek a köz- ponti párts2erve2etek iratai kÖ2Ül a hasonló, rés2letes jelentések. Nyolc kÖ2ségben vég2ett falujárás (pontosabban: falu- és tées2patronálás) dokumentuma a s2Óban forgó. Tist^aluc, Taktabarkány, Taktas^ada, Bodrogkeres%■ túr, Kes^nyéten, Abrány, Mezőny árúd, Ernőd voltak a2 új-típusú borsodi (diósgyőri) falujárás-patronálás első alanyai. A S2erve2ett és ellenőr2Ött falujárás rés2tvevőinek jelentéseiből minden település esetében kiderült, hogy sem a falujárók, sem a2 általuk segítendő-térítendő látogatott paras2tok és falusi kommunisták, sem a2 egymásho2 való vis2onyuk nem válto2hatott meg a pártkÖ2pont intencióinak megfelelően. A falujárók mindenütt a2 új előírásoknak megfelelően viselkedtek: jelentke2tek a helyi párttitkárnál, hogy kÍ2árólag vele és rajta, valamint a2 alá tarto2Ó, helyi népnevelőkön keresz- tül kommunikáljanak a helyi lakossággal. Mindezek ellenére, a hangsúlyozottan összefoglaló jelentés is hemzseg a korábbról megszokott konfliktusoktól, vádaskodásoktól és a paraszti panaszoktól. Tiszalúcon politikailag jól működő szövetkezetét találtak agilis párttitkárral. Ám az I. típusú termelő szövetkezet megalakításának komoly akadályát tárták fel a falujárók. Mint beszámoltak, már 14-en jelentkeztek, ám a jelentkezőket az I. típusú téesz megalakításában „a feleségeik akadályozzák a megalakításban. Jó női agitátorokat kell kivinni az asszonyok megagitálására.” Taktaharkányból a gépállomás és a falu konfliktusáról számoltak be: „az üzemfelelős Molnár elvtárs azért nem végez mélyszántást, mert február 24-re tervezett traktorok javítását be akarja fejezni, s ennek folytán a községben nagy az elégedetlenség...” A falujárók feltárták, hogy a probléma valódi gyökere nem a traktorok állapotában keresendő, hanem abban, hogy a falu „MDP, TSZCS, Gépállomás, Állami Gazdaság, DÉFOSZ, MNDSZ, DISZ vezetősége összevont értekezletet nem tartottak, holott ez föltéüenül mezőgazdaságunk előnyére válna.” Magyarul az érintett és külön-külön politikai 320 MNL. MÓL. 276. 89/182. őe. 72-74. 321 MNL. MÓL. 276. 89/182. őe. 79-80. 322 MNL. MÓL. 276. 89/182. őe. 81-84. 155
