A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Szilágyiné Baán Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara története 1994-2004 - Nemzetközi kapcsolatok

Az Etikai Bizottság hatásköre az önkéntes kamarai tagság bevezetésével jelentősen csökkent, míg a 2003. év végén elfogadott újabb kamarai törvény némileg erősítette azt. A Választott Bíróság legtöbb ügye Budapesten zajlik, de több alkalom­mal került sor a megyékben is tárgyalásokra. Szakképzés A legnagyobb áttörés a szakképzés területén következett be. A szakkép­zési törvény módosítása kapcsán a kamara jogosítványai megnövekedtek. Ismét Bihall Tamás elnök nevét kell említeni, hiszen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási és Szakképzési Kollégiuma vezetőjeként múlhatatlan érdemeket szerzett a szakképzés, felnőttképzés és a gazdaság közvetlen kap­csolatának megteremtésében. Kamarai szakértők látják el a vizsgáztatási feladatokat, ellenőrzik a gyakorlati képzőhelyeket. (Évente kb. 650 vizsgade­legálás, beszámoló feldolgozás (4x650=2600), 230 gyakorlati képzőhely ellenőrzés (4x230=920). Sor került 16 OKJ-s szakma felügyeletének átvéte­lére, a tananyag-fejlesztésben, vizsga- és szintvizsga követelmények kidol­gozásában a vállalkozók részt vesznek. Ács-állványozó, asztalos, bőrdíszműves, cipőfelsőrész készítő, férfiruha készítő, fodrász, kárpitos, kozmetikus, női ruhakészítő, szakács, villanysze­relő, szobafestő-mázoló-tapétázó, kőműves, épületburkoló, cukrász, pincér. A tanulószerződések elterjesztése céljából az OM anyagi támogatásával tanulószerződéses tanácsadókat alkalmaz (2 fő-állás és két fél-állás, évente 750-800 tanulószerződés), akik szakmai segítséget nyújtanak a fiatalok gya­korlati képzésével foglalkozó vállalkozóknak. Egyre nagyobb az igény arra, hogy a szakképzés minőségi, tartalmi és mennyiségi paraméterei a gazdaság szükségleteinek megfelelően kerüljenek kialakításra. E feladatnak megfelelni a változékony gazdasági közegben nem könnyű, de a korrekt munkaerő-piaci előrejelzések készítésére fel kell ké­szülni. Az EU-csatlakozás számos új feladatot, de ugyanakkor bővebb finan­szírozási lehetőséget nyújt ehhez, így a témához kapcsolódva több pályázatot nyújtott be konzorcium vezetőként vagy tagként. A Területi Integrált Szak­képző Központok kialakítását szakmai munkával segíti. A szakképzési feladatok koordinálása érdekében a kamara létrehozta a TESZEB (Területi Szakképzési Egyeztető Bizottság) szervezetét, amely az érdekképviseletek szakértőit vonja be a munkába. A Kézműves Kamarával történt egyesülést követően a mesterképzés, mestervizsgáztatás feladattá vált. A négy év alatt több, mint 280 fő vett részt a képzésben és szerzett oklevelet. A jó szakemberek megbecsülése, elisme­rése a kamara kötelessége, s a vizsgázott mesterek valóban magas színvona­lon tanítják az új szakmunkásokat. A szakiskolák és szakközépiskolák vég­214

Next

/
Oldalképek
Tartalom