A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Kereskedelmi és Iparkamara adatgyűjtése és kimutatása a kis- és középüzemi vállalatokról
Ternay István Gizella u. 21. húsüzem Ternay István Otrokocsi Végh Dániel Horthy M. tér 3. sz. húsüzem Otrokocsi Végh Dániel Kozma Ferenc és Társa Werbőczy u. 5. sz. nyomda 1929 Fekete Pál utőjai Flórián malom Pallos u. 1. őrlemények Rejtő Sándor Király malom Tokaji u. 10. őrlemények (Majzler László) Stangl Károly Könyvnyomda Rákóczy u. újság Ludvig István Nagy Andor kenyérgyára Hunyadi u. 56. pékáru Nagy Ernő Városi szeszgyár Vay u. 51. bor, likőr, szesz 1917 Miskolc város Sör lerakat Búza tér 5. sör, üdítő Thury István Minnich mosoda Győri kapu 40. vegytisztítás, festés 1909 Minnich Miklós Hattyú mosoda Széchenyi u. 19. mosás, tiszítás Daráló malom Borsvezér u. 4. őrlemények, liszt Batkó Sándorné Stanhaft nyomda Hunyadi u. 13. újság, nyomtatvány 1928 Standhaft József Merkur nyomda Munkácsy u. 2. nyomtatványok Goldstein Szidor Könyvnyomda Széchenyi u. 5. nyomtatványok özv. Janovits Ferencné Pahok(?) nyomda Horthy M. tér 5. nyomtatványok Steiner nyomda Széchenyi u. 79. újság, nyomtatvány Steiner Ferenc Dohányáru raktár Állomás u. 1. trafikáru 1917 Babes Sándor Kádármühely Apponyi A. 2. hordók Kveck Lajos Neményi selyemgyár Vay u. 12. ruházati cikkek 1926 Neményi Endre Mezőgazdák Olajgyára Bessenyi u. üzemanyag Postahivatal Kazinczy u. 18. távirda, levél, csomag Csikesz Lajos A felsorolt 30 üzem lefoglalása még 1944 decemberében stratégiai célokat szolgált. Az összes működő nyomda és a posta összekapcsolódott. Tehát nyomtatvány, falragasz csak a katonai parancsnokság engedélyével jelenhetett meg, mint ahogy távirat, levél is csak így hagyhatta el a várost. Az élelmiszer ellátásban fontos szerepet töltöttek be a malmok, pékek, húsüzemek, italféleségek, trafikáruk. (A legnagyobb működő malom, dohányraktár, szeszgyár, sörlerakat nem véletlenül került a listára.) A ruhanemű tisztítása legalább annyira fontos volt, mint a városi közlekedés biztosítása, amelyhez az első hónapokban külön igazolványokat rendszeresítettek. Ez a közlekedés alapvető volt a város áram és vízellátásának mielőbbi biztosításában. 1945 közepén ezek a szolgáltatások már nem voltak meghatározóak, hiszen a boltok kinyitottak, a piac működni kezdett, pénze viszont volt a városban még 143
