A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselői 1879-1948

felelően - másnap teljes terjedelemben közölte a napi sajtó. Eszerint egyhangú választás történt, ahol a 80 éves Szilágyi Miklóst közfelkiáltással választották meg. Előtte a kereskedelmi szakosztály Engel István elnök vezetésével, majd az iparos szakosztály Duvalovszky Mihály vezetésével tartott zárt ülést. Tekintettel arra, hogy több egymást követő esetben a kamara elnöke a kereskedők közül került ki, az iparosok külön kérése volt, hogy az országos szaktekintélynek számító, idős gépgyáros, Szilágyi Miklós legyen a kamara új elnöke. A választást követő székfoglalójában Szilágyi Miklós a következőket mondta: „Külön öröm nekem, hogy mint ízig- vérig miskolci iparos léphettem a kamara elnöki székébe. Eddig sem volt ugyan semmi hátránya az iparosságnak abból, hogy kereskedő elnöke volt a kamarának, s ígérem, hogy most, amikor személyemben iparos lett az elnök, az egész kamarának egyformán leszek az elnöke. Nem fogok válogatni, aszerint, hogy ki milyen vallású, e tekintetben 43 éves miskolci működésem azt hiszem, megnyugtató tény.”95

Id. Szilágyi Miklós valóban a város egyik kiemelkedő szaktekintélye volt. Diskant Györggyel 1896-ban alapították közösen mezőgazdasági gépgyárukat a Zsolcai kapuban. 1941-ben a Magyar Ipar című folyóirat a következőket írta az üzemről és id. Szilágyi Miklósról: „Több ipari kiállításon nagy sikerrel szerepelt és számos aranyéremmel és díszoklevéllel lett kitüntetve. A vállalat nemcsak FelsőMagyarország, hanem európai viszonylatban is komoly tényezője a szakmának és előkelő helyet foglal el a magyar gyáriparban. A gyár alapító tulajdonosa id. Szilágyi Miklós a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Nemzeti Bank váltócenzora és a Bor- sod-Miskolci Hitelbank igazgatósági tagja. 1932-ben a magyar ipar és kereskedelem terén szerzett érdemeiért a Signum Laudis-szal tüntette ki a kormányzó, 1941-ben pedig magyar királyi kormányfőtanácsossá mevezte ki.”96

Mikor az ipari adattár közzétette a fenti adatokat, Szilágyi Miklós már valóságosan nem tölthette be a kamarai elnöki teendőket. Az üzemet sem ő vezette már, hanem fiai lettek a cégtulajdonosok, így ifj. Miklós és Dezső, valamint Vilmos, aki a gyár műszaki igazgatója volt. A vállalat valóban a Zsolcai kapui ipartelep jelentősebbjei közé tartozott 70-80 fős munkáslétszámával. Nemzetközi kapcsolatai elismertek voltak, s ezek főleg Jugoszláviába, Olaszországba, Németországba és Romániába vezettek.

Id. Szilágyi Miklós kamarai elnöksége is nagyon szűk időre szabott volt. Megválasztásakor még nem tudta, hogy néhány hónap múlva megjelenik a 9.180/1940. M. E. számú rendelet, amely a kamarák önállóságát, önkormányzatát megszünteti, majd később, 1941-től helyükre miniszteri biztoso95 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1939. január 20.

96 Magyar Ipar, 1941. III. Adattár 134.

161