A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Kereskedelmi és Iparkamara adatgyűjtése és kimutatása a kis- és középüzemi vállalatokról
Hejőpapi Csősz István, olajütő; Kiss Gerzson, daráló; Szepsi István, vízimalom és Holczreiter Antal, vízimalom Tiszapalkonya Friedman Hilus, vízimalom; ifj. Koncár János, daráló; Tanyi Gusztáv, daráló; Alter István, vízimalom és Tanyi Dezső, vízimalom Muhi Keresik Herman, daráló és olajütő Tiszaszederkény Tanyi János, daráló Tiszagyulaháza Vámos János, daráló és olajütő; Bartal Károly, daráló; Alter Józsefné, olajütő és Bartal József, olajütő Hejőkeresztúr Csonka Miklós és Galyik Miklós, olajütő Tiszabábolna Bratu István, daráló és Klein Ferenc-Klein Imre, olajütő Hejőszalonta Szeghő István, daráló Tiszakeszi Olter Andor, vízimalom Sajóörös Olter Károlyné, olaj ütő Nagycsécs Bodnár József, olajütő és Gulyás István, olajütő A mezőcsáti járásban, vagy a délborsodi Mezőség településein csak darálókat, olajütőket írtak össze minden településen. A járás 20 településén 42 malom működött, egyéb iparinak minősülő tevékenységet nem végeztek. * * * Az alispáni összeírás a megye 7 járásában 207 malom és 35 bánya működéséről, tulajdonosairól adott számot a város szovjet katonai parancsnokságának. Ezen túl ipari üzem, vagy gyár csak Sajószentpéteren, Ózdon, Bor- sodnádasdon, Bélapátfalván és Diósgyőrben működött. Miskolc ipari üzemeiről a város polgármesterének kellett jelentést készíteni. A 13 gyár vagy nagyüzem, azok alapítási éve és 1945 elején munkáslétszáma a következő volt.82 82 Dobrossy 1.. 1994. 275. 141
