A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Szilágyiné Baán Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara története 1994-2004 - Kamarai hagyományok ápolása a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamarában
Szilágyiné Baán Anna Kamarai hagyományok ápolása a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamarában A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetői és munkatársai a kamarai munka iránt elkötelezettek, azt hittel és szeretettel végzik. Ennek egyik megnyilvánulása az a következetes munka, amellyel a kamarai múltat és annak jelentős személyiségeit felkutatják, megismerik, hiszen erős gyökerekre támaszkodva lehet erős szervezetet létrehozni. 1997-ben a Megyei Levéltár segítségével elkészült egy, a miskolci kamara történetét ismertető könyv. Az akkori időkhöz képest ma már lényegesen jobban megkutatva állnak rendelkezésre a levéltári dokumentumok, ez tette indokolttá az újabb kiadvány elkészítését. A múltfeltárást számos, meseszerű egybeesés is erősítette. 1995-ben a kamarai székház megvétele után a kamara új címe a Szent- páli u. 1. sz lett. Szentpáli Istvánról legfeljebb annyit tudott a közvélemény, hogy Miskolc egyik jelentős polgármestere volt valamikor a huszadik század elején. A Megyei Levéltár által kiadott könyvek böngészésekor vált ismertté, hogy e funkcióját megelőzően a Miskolci Kereskedelmi Kamara főtitkára volt 12 éven keresztül. Ez indította el a Szentpáli emlékek ápolását, elsőként a székház falán elhelyezett emléktábla elkészíttetését, amelyet évente a város vezetőivel és a Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakiskola és Szakközépiskola diákjaival közösen megkoszorúznak a kamara vezetői és munkatársai. A következő állomás Szentpáli István díszsírhelyének elkészíttetése volt a Deszka temetőben, mivel a nagyrabecsült polgármester sírköve az 1950-es években eltűnt, s a sírhelyre már rátemettek. A kamara felújított tanácstermének elnevezésekor ismét Szentpáli István neve merült fel, így ma már megyeszerte ismert a Szentpáli-terem. A Szentpáli emlékek ápolásában egyre szorosabb kapcsolat alakult ki a kamara vezetői, munkatársai és az egykori főtitkár egyetlen magyarországi leszármazottja, unokája: Szentpáli Ágnes között, aki férjével, dr. Kopátsy Sándorral, a neves közgazdásszal rendszeres résztvevője volt a koszorúzási ünnepségeknek. A Szentpáli terem avatása már súlyos betegen érte Szentpáli Ágnest, így levélben tudatta szándékát egy alapítvány létrehozásáról, amelynek kezelését az alapítói jogok hagyományozásával a kamarának adta. A „Szentpáli István 237
