A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Szilágyiné Baán Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara története 1994-2004 - Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának helyzete az EU-csatlakozás küszöbén
Szilágyiné Baán Anna Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának helyzete az EU-csatlakozás küszöbén 2004. május 1-vel Magyarország az Európai Unió tagjává vált. Egy világméretű piacon egyenrangú félként versenyez tőle erősebb és gyengébb országokkal, vállalkozásokkal. Milyen pozícióban van Magyarország és régiónk, megyénk, mire számíthatnak a vállalkozások? Az országok, térségek besorolásának egyik leggyakrabban használt mutatója az egy főre jutó GDP. A legutóbbi adatok szerint az EU 15-ök átlagának százalékában az alábbi pozícióban vagyunk (2001.évi GDP alapján): EU 15-ök átlaga 100,0% Magyarország 52,8% Közép-Magyarország 83,5% Közép-Dunántúl 49,3% Nyugat-Dunántúl 55,0% Dél-Dunántúl 39,8% Eszak-Magyarország 34,6% Észak-Alföld 35,1% Dél-Alföld 37,0% Borsod-A baúj-Zemplén megye 33,9% 2002-re az ország teljesítménye valamivel javult, az EU-átlag 56,7 %-át érte el. A csatlakozó országok közül megelőz bennünket Szlovénia , Ciprus (ők ma magasabb szinten vannak, mint a jelenlegi minimumot képviselő Görögország) és Csehország. Követ bennünket Szlovákia, Észtország, Lengyelország, Litvánia és Lettország. Mint látható, a megye teljesítménye az EU 15-ök átlagának éppen egyharmada. Gazdaságunk szerkezetére még mindig az aránytalanság jellemző. Alkalmazotti létszám 2003 vállalkozás 250 főnél több 52 50-249 238 10-49 1177 1-9 8741 0 vagy ismeretlen 6079 Egyéni vállalkozó 25.594 219
